150 év festészete a pozsonyi Pálffy-palotában (Képekkel)

2020. július 16., 21:32
Radi Anita

A Pálffy-palotában székelő Pozsonyi Városi Galéria termeiben újra megtekinthető az a kiállítás, amely az 1800-1950 közötti időszakból származó festményeket és szobrokat mutatja be, köztük számos neves felvidéki festőművész alkotásait is. A kiállított tárgyak zöme Pozsony történelméhez kapcsolódik.

Bécs jelentősen befolyásolta a vizuális kultúra fő irányvonalát Pozsonyban. A Pálffy-palotában megnyílt tárlaton közép-európai festőművészek alkotásai tekinthetők meg, köztük sok neves magyar festő munkája is. Közülük többen is látogatták a bécsi Képzőművészeti Akadémiát.

A tárlat legrégebbi alkotásai a portréfestészet zsánerét bemutató gyűjteménybe tartoznak.

Ezek között találunk reprezentatív arcképeket, ahogy a biedermeier kori vagyonos polgárság megrendelésére készül alkotásokat is. A portrék között különösen figyelemreméltóak a gyermekportrék, amelyek nagyon népszerűek voltak az említett történelmi korszakban, amikor fontos szerepe volt a családi kultusz építésének.

A gyermekportrékat ábrázoló olajfestmények közül kiemelkedik egy ismeretlen közép-európai festőművész alkotása, amely egy komor tekintetű kislányt ábrázol (1800 körül). A lány egy betűkirakó segítségével írja ki nevét – Elisabetha. A másik portrén egy kisfiú látható ostorral a kezében, amely az eperjesi származású Ginovszky József alkotása (1834). Peter Fendi bécsi festő bájos portréján egy pirospozsgás arcú kislány lett megörökítve babájával, haja hullámokba igazítva, kikandikáló göndör tincsekkel (1841).

A portrék között találunk neves történeti személyeket megörökítő festményeket is.

Ilyen a bejáratnál látható nagyméretű festmény, amely gróf Apponyi Antalt ábrázolja. Édesapja, gróf Apponyi Antal György kora egyik legműveltebb főura volt. Lerakta az Apponyi-könyvtár alapjait, amelyet később fia, Antal 1827-ben Pozsonyba szállíttatott.  

Egy másik nagyméretű festményen Palugyay József híres pozsonyi borkereskedő és pezsgőgyártó apoteózisa látható, amely Majsch Ede pozsonyi születésű festőművész alkotása (1903). Egy másik elegáns portrén egy ismeretlen középkorú hölgy látható, sötétkék estélyiben. Kezében lornyont, vagyis színházi látcsőt (női szemüveget) tart.

Kiemelkedik Marastoni Jakab olasz származású festőművész „Fiatal nő a tükör előtt” c. festménye (1834-35). A képen Giovanna Bianchi, Marastoni velencei felesége látható, aki szintén megjelenik a festő „Görög nő” c. festményén is. Marastoni velencei művészként 1834-ben Bécsbe került, megfordult Pozsonyban is, majd 1836-ban Pesten telepedett le. Rövidesen Magyarország egyik legkeresettebb portréfestőjévé vált, a magyar művészet történetének egyik fontos alakja lett.

Eduard Kasparides osztrák festő egy nagyméretű képen örökített meg Orfeusz és Euridiké szerelmi történetét (1896), amely az egyik legszebb alkotás a tárlatban. Orfeusz legendás dalnok volt a görög mitológiában. Amikor Eurüdiké nevű kedvesét elvesztette, lement érte az alvilágba. Csodás zenéjével sikerült meglágyítania az alvilág urainak - Hadész és Perszephoné - szívét, akik ezért visszaengedték Eurüdikét a földi világba. Az egyedüli feltétel az volt, hogy Orpheusz a lány előtt haladjon, és ne nézzen vissza. Ezt a dalnok nem tudta megállni, így végleg elveszítette őt. Ezt a szomorú jelenetet festette meg Kasparides.

A tárlat további érdekes részét képezik a Pozsonyt ábrázoló különböző látképek, a város ugyanis még a 19. század első felében koronázóváros státusszal rendelkezett, és a magyar országgyűlés székhelye volt.

Egyik festményen a pozsonyi vár impozáns épületegyüttese látható a magas várdombon a Duna felett. Szintén figyelemreméltó a hajdani Liget (ma Sad Janka Krála) díszparkot ábrázoló festmény, ahol feltűnik a régi park csodás zöld övezete, hatalmas lombkoronájú fái, és ízlésesen elrendezett dísznövényei (Majsch Sebestyén alkotása). Egy másik képen pedig egy gőzhajó lett megörökítve a Dunán (Zierer Géza alkotása).

A kiállításon több felvidéki festőművész alkotása is megjelenik. Ilyen a beckói születésű Mednyánszky László, a pozsonyi születésű Kelety Gusztáv és Spányi Kornél, a kassai születésű Csordák Lajos, a Szepesófaluból származó Katona Nándor, avagy a Kisgajáron született, később Besztercebányán letelepedett híres festőművész, Skuteczky Döme.

A szlovák festőművészek alkotásai közül kiemelkedik Martin Benka magvetőnőt ábrázoló festménye (1949). Benka művészetében központi helyet tölt be a szlovák hegyvidék és a szlovák nép ábrázolása. Ugyancsak figyelemreméltó az expresszionista festészet képviselője, Gustáv Mallý, ebédelő falusi férfit ábrázoló festménye. Mallýról ismeretes, hogy eredetien közelítette meg a szlovák mindennapokat. Megtekinthetők továbbá Mikuláš Galanda szlovák festőművész alkotásai is, aki az egyik legjelentősebb szlovák képzőművész, a modern szlovák festészet úttörője. Ľudovít Fulla képei szintén helyet kaptak a tárlaton. Fullát a modern szlovák festészet és grafika alapítójának tartják.