Szenvedély és hazafiság a történelem sorsfordító viharának közepén

Dunajszky Éva 2019. június 22., 21:05

A Magyar Nagykövetség és a Pozsonyi Magyar Intézet szervezésében már hatodik éve megrendezésre kerülő Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Napok Pozsonyban című rendezvénysorozat részeként láthatták a pozsonyi és Pozsony környéki nézők a budapesti József Attila Színház előadásában Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című színművét. A József Attila Színház 2012. június 4-én mutatta be először ezt a darabot az azóta elhunyt Kerényi Imre rendezésében, akinek ez volt az utolsó rendezése.

Fotó: József Attila Színház

A darab nagyon izgalmas történelmi pillanatban játszódik, a történet 1918-ban kezdődik Bácskában, amikor még a magyarok voltak ott az urak, de a barátságok és szerelmek nem a nemzeti hovatartozás szerint köttettek. A szerb házaspár, Irina és Dusán az ablaka alatti szerenádra ébred: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, indulniuk kell a frontra. A magyar főbíró is a társaságban van, aki titokban szerelmes a szép Irinába, ugyanakkor barátjának tartja Irina férjét, Dusánt is. Irina is vonzódik a magyar férfihoz, de szerelmüket egymás elől is titkolják.

A történelem az ő esetükben valóban sorsfordító, hiszen, amikor a darab második részében, amely már a trianoni döntés után játszódik, a szerbek átveszik Bácskában a hatalmat, a magyar főbírónak menekülnie kell. Kiderül a titok is, bár gyakorlatilag semmi sem történt a szerelmesek közt, ám Dusán egy kisebb megingás után emberségéről ad bizonyságot, amikor megmenti a bosszúért lihegő szerbektől a magyar főbírót, és nehéz szívvel ugyan, de lemond a feleségéről.

Én azért szeretem ezt a történetet, mert mind a két népnek megadja a saját méltóságát, megmutatja azt, hogy egy ilyen nehéz történelmi pillanatban is embernek lehet maradni, és ezekkel az emberi értékekkel foglalkoznunk kell a mai zűrös időszakban is”

– nyilatkozta egy korábbi interjúban a József Attila Színház igazgatója, Nemcsák Károly, aki szerint a színház feladata az is, hogy példát mutasson, és feladata az is, hogy a múltunkról beszéljen.

Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, a Több mint szomszéd rendezvénysorozat egyik szervezője szerint meglehetősen nehéz találni a Trianon évfordulójára egy olyan színpadi művet, amely egyrészt kimondja az igazságot, másrészt úgy mondja ki azt, hogy azt meg tudja érteni nemcsak a károsult, hanem a győztes fél is. Molnár szerint Hunyady Sándor egy olyan módszert talált erre, amelyben az emberi kapcsolatok drámája együtt halad a történelmi drámával.

„A két vonal átszövi egymást, egymást átfonva bukkannak a szemünk elé, s mind a kettőben sikerül a maga realitásaiban az igazságot bemutatnia a szerzőnek. S mindezt úgy teszi, hogy nem hallgatja el sem az egyik, sem a másik oldal hibáit, a történelem fájó pontjait megnevezve hozza azokat felszínre, de nem hallgatja el az egyik oldal számára sem  a fájdalmakat és a sebeket, amelyeket a másik féltől kapott” – fogalmazott portálunknak Molnár Imre, aki szerint ennek a drámának a láthatatlan üzenete, hogy az ember sokszor kevésnek bizonyul arra, hogy megváltoztassa a történteket, de rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel fölébe tud emelkedni a tragédiáknak: ezek az emberség, a megértés vagy empátia és az őszinteség.

És ezeket az eszközöket rendkívül fontosnak tartom a jövőre nézve is, azzal ugyanis nem megyünk semmire, ha tapintatból elhallgatjuk a problémát. Ezért tartottam fontosnak, hogy a pozsonyi közönségnek is elhozzuk ezt a darabot, hogy a művészet, a színház eszközeivel beszéljünk a múlt terheiről, és próbáljuk eszközöket találni azok megoldására”

– fűzte hozzá az intézetigazgató.

A profi színházi előadás parádés szereposztásban került bemutatásra Pozsonyban, a főszerepeket Nemcsák Károly, Rékasi Károly és Pikali Gerda alakították, akik érthető módon az általuk megszemélyesített emberi sorsokon, kapcsolatokon keresztül mutatták be a magyarság legnagyobb tragédiájának napjainkig tartó hatását. Aki kíváncsi volt a József Attila Színház előadásra, és eljött a pozsonyi Hviezdoslav színházba, biztosan nem bánta meg, mert igazán kitűnő és lebilincselő előadásban lehetett része.

0 HOZZÁSZÓLÁS