Pólos Árpád halálára

2020. november 23., 14:55
Juhász Dósa János

Mese(sors)szerűen indult a színészi karrierje. Egyik barátját kísérte el a kassai felvételire, hogy végszavazzon neki. Őt marasztalták, azt a bizonyos jóbarátot nem. Tóth László Az áldozat c. darabjába ugrott be az egyik kőművesként, utoljára Noszty Pál szerepében állt a világot jelentő deszkákon alig pár nappal a koronavírus kitörése előtt. Egyetlen szerepálma volt, a Tevje, amelyet már legfeljebb abban a bizonyos égi társulatban játszhat el, ahová Pólos Árpád 63 évesen végleg elszerződött.

Feled, Vécsey-kastély, 1957. március 15. Itt és ekkor született Pólos Árpád, akit szülei mezőgazdásznak szántak, de ő könyvtáros-levéltárosnak tanult ki. Rimaszombatban viszont megismerkedett a legendás Drobka Géza színkörével (innen indult pár évvel azelőtt Csendes László is), s annyira elvarázsolták a színpadi deszkák, hogy hamarosan odahaza, Feleden is színkört hozott létre, ahol Sarkadi Imre Kőműves Kelemen c. drámáját mutatták be.

A címszerepre ide csalta el Rimaszombatból Csordás Jánost, aki később a darab egyik dialógusával felvételizett Kassára. Nos, ahogy a nagykönyvekben megírva lenni szokott, őt nem vették fel, a Boldizsárként segédkező Pólos Árpádot viszont igen. S mit ad Isten, a társulat épp Tóth László Az áldozat c. darabját játszotta Gágyor Péter rendezésében, Kőműves Kelemen szerepében Csendes Lászlóval. Az egyik kőműves szerepébe ugrott be, majd egy kortárs vígjátékban, a Pityukában kapta első saját szerepét. Bár csak segédszínészi státuszt kapott, Csendes László kényszerű távozása után gyorsan átvette annak szerepkörét, s az elkövetkező esztendőkben főszerepek sorát játszotta el.

polos

Robert Camoletti Leszállás Párizsban c. vígjátékában, s a siker akkora, hogy a 60 előadásra kapott engedélyt három hónap alatt abszolválják,

s az előadást a Magyar Rádió is rögzíti. Első komoly szakmai sikere ifj. Bodnár János szerepe Németh László Bodnárné c. drámájában, de 1987-ben játszhatja el Kányai fogadós szerepét is a Liliomfiban. A rendszerváltás hajnalán jön Rencz Antal, aki színre viszi Schiller Ármány és szerelem c. tragédiáját. Pólos Wurm (magyarul féreg) szerepét kapja, a végeredmény egy remek előadás hátborzongató figurája, aki mintha csak előlegezné a rendszerváltás utáni időszak mindenkiken átgázoló sötét figuráit.  

A rendezők a kassai Thália életében jönnek-mennek, Pólos Árpád s akkor már felesége, Kövesdi Szabó Mária rendületlenül maradnak,

s szerencsére jobbnál jobb szerepekkel halmozzák el őket. Bár kis társulat, együtt mégsem szívesen játszanak, hacsak már nagyon muszáj. Annál inkább járták közösen a magyarlakta területeket (Észak-Magyarországot is) verses összeállításaikkal. Radnóti, Petőfi, Ady, Illyés – s folytathatnánk a megidézett költők hosszas sorát. Mindkettejüknek nagyon karakteres, szívsuttogtató hangjuk van, így a legfiatalabb közönség is gyorsan elfogadta őket.

polos

A rendszerváltás után visszatér a társulathoz a színházat alapító Beke Sándor, aki elsőként Richard Nash Az esőcsináló c. darabját rendezi meg,

amellyel a Pesti Színházba is eljutnak. De Beke rendezi meg A tanítónőt, A vágy villamosát, s a kilencvenes években kerül színre  több jeles amerikai darab, Az ügynök halála, a Pillantás a hídról, az Egerek és emberek, de a Semmi és végtelen is, amelyet Kerényi Imre annyira megszeret, hogy egy az egyben átülteti a budapesti Madách színpadára is. Mečiar gyászos országlása idején főrendezőként Verebes István jött, látott és összerántotta a társulatot, a Bánk bán színháztörténeti botrány, később ugyanezt megismétli Vas Zoltán Iván a Tótékkal, amelyben Pólosnak Tót szerepe jutott.

Nincs most időnk és helyünk az összes szerep felsorolására, maradjunk hát a számomra kedveseknél. Ádám szerepét kapja felesége oldalán a komoly szakmai sikert aratott Káin és Ábelben Gali László rendezésében, a feleségével játszik együtt a Kaviár és lencse c. olasz bohóságban, amelyet a nemrég elhunyt Szegvári Menyhért rendezett, de Fabó Tibor oldalán játszhat a Caligulában is, amelyet a Kossuth-díjas Csiszár Imre rendezett. S még egy Kossuth-díjas rendező, Makk Kátoly, aki a Galopp a vérmezőn. c. Görgey Gábor-darabot vitte színre, s Mensáros László után Pólos volt az első, aki az Ezredes szerepét eljátszhatta.

De több alkalommal dolgozik együtt Mikó Istvánnal, s a napokban elhunyt Kelemen Csabával, akivel Spiró Kvartettjében és a Beke-rendezte A gyertyák csonkig égnek c. előadásban alakítanak felejthetetlen párost.

polos
Feleségével és fiával

Az utóbbi években már sokat betegeskedett, párjával otthagyva a nagyvárost, a határ menti Göncruszkára költözött,

s innen járták az iskolákat költészeti műsoraikkal, a színpadi szerepek ugyanis valahogyan elfogytak. Utoljára a Portugálban, a Légy jó mindhalálig zenés változatában, s a Noszty fiú esete Tóth Marival c. Mikszáth-adaptációban állt színpadra. Ez utóbbiban ismét a feleségével. Azt mondják, nem túl szerencsés, ha a színésznek megvalósulnak a szerepálmai. Nos, Pólos Árpád annak idején megkapta Zorba szerepét, amelyből se ő, se a társulat nem jött ki igazán jól (bár a darab dalai hanghordozón is megjelentek), az igazi szerepálmát, Tevjét viszont egyik rendezője sem bízta rá. Drága jogdíjak, kis létszámú társulat – hivatkozási alap persze mindig akad.

Pólos Árpád színészi életműve Tevje szerepe nélkül is teljes, s búcsúzóul a nevében is idézzük most Márai Sándort: „Most pontot teszek, s mint aki vesztett csatából maradt meg hírmondónak, s elfújta mondókáját: emlékezni és hallgatni akarok.”  Halálával a szlovákiai magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb alakja távozott.

Kapcsolódó cikkeink