Összetartozás és bizalom – Ilyen lesz a kassai Thália Színház új évada
Az elmúlt időszakban talán a legfontosabb értékké a közösségi összetartozás és a bizalom fenntartása vált, ezt kívánják hangsúlyozni a kassai Thália Színház 2022/23-as évadának előadásai.
A kassai Thália Színház 2022/23-ban az 53. évadát hirdeti meg. Ez már a harmadik évad, amelyet a járványidőszak különleges körülményei közepette, egyfajta új időszámításban tervez az intézmény. Időközben a Covid-helyzet mellett a mindennapokra és az ünnepekre egy újabb árnyék a háború közelsége és az azzal is összefüggő válság vetült. Ebben a szituációban talán a legfontosabb értékké a közösségi összetartozás és a bizalom fenntartása váltak. A 2022/23-as szezon tervezett három saját felnőttbemutatója, az egy saját kiállítású gyermekszínházi előadása és a bérletbe meghívott vendégelőadás mind ezt kívánják hangsúlyozni.
A közösség, az emberi kapcsolatok fontosságát, azt, hogy ezekben a kiszámíthatatlan, zaklatott időkben szükségünk van egymásra és szükségünk van a szórakozásra, a felengedésre, a fellélegzésre, a pillanatnyi gondtalanság közös érzésére – hangzott el a színház évadnyitó sajtótájékoztatóján, amelyen Czajlik József igazgató, Forgács Miklós dramaturg és Szpisák Gyula vezető menedzser ismertette a 2022/23-as évadra tervezett előadásokat.
Az évad első bemutatója William Shakespeare talán legközkedveltebb komédiája, a Szentivánéji álom lesz. Matusek Attila fiatal rendező Goldoni Bugrisokja után egy másik nagy klasszikusnak gyürkőzik neki. Az előadásban a Thália Színház teljes színésztársulata szerepel, emellett három, a pozsonyi színművészeti egyetemet nemrég befejező vagy még ott tanuló fiatal színész is kiegészíti a hazai csapatot, név szerint Katona Eszter, Hégli Bence és Balla Barnabás. Mint minden örök érvényű jó darabban, természetesen a Szentivánéji álomban is szó esik hatalomról, szerelemről és művészetről. Ez a Shakespeare-vígjáték egyszerre őrült kavalkádja a szinte átláthatatlan bonyodalmaknak és váratlan fejleményeknek, szerelmi sokszögek, érzelmi túláradások, hatalmi harcok és a legkülönbözőbb vágyak rengeteg apró epizódja keveredik össze. Óriási külső és belső harcok dúlnak Athénban, a tündérek birodalmában, a helyi művésztársulatban és a szerelmesek szívében is.
A civilizált város vezetői és lakói, az álmok ködébe vesző erdő legkülönfélébb lényei, az elszabadult ösztönök irányította szerelmesek és az alkotói vágyaiknak és a megrendelők elképzeléseinek egyaránt kiszolgáltatott művészek a főszereplői ennek a szórakoztatóan bonyolult és hol önfeledten, hol keservesen mulatságos komédiának. Mindenki azt hiszi, tudja mit akar és tudja mire vágyik, de a végén már abban sem biztos a szereplők többsége, hogy kicsodák is valójában és hogy is csöppentek egy-egy malőrbe.
Mindenki folyamatosan meglepődik, hogy semmi sem biztos, a szereplők az események láncolatába belegabalyodva új és új érzelmekbe és kalandokba bonyolódnak. Mi a valóság és mi az álom, mi az igazság és a mi a látszat, mi a realitás és a mi a képzelet szülötte – szereplő, néző, athéni polgár, tündér és lelkes alkotóművész legyen a talpán, aki megmondja.
Másodjára a Thália Színházban egy különleges lírai játék kerül színpadra, a szerbiai Gobby Fehér Gyula Az angyal álma című zenés darabja, a főszerepben a világhírű Ábrahám Pál operettszerző világslágereivel és fordulatos életével. A fülbemászó és közismert dallamokkal teletűzdelt darabot a vajdasági László Sándor rendezi, akinek két munkáját A Montmartre-i ibolya című operettet és Mikszáth Kálmán Noszty fiú esete Tóth Marival című regényadaptációt már láthatta a kassai közösség. Ábrahám Pál, a bácskai Apatinból indult el világhódító művészi útjára, hogy egy nagyon nehéz, véres és veszélyekkel teli korban könnyed dalokkal szórakoztassa a közönségét, a bajban reményt adjon, a katasztrófában jókedvet gerjesszen. A különleges hangulatú életjáték számba veszi életének fontos állomásait, megmutatja küzdelmeit racionális gabonakereskedő apjával, viszonyát az őt féltő és benne mindig megbízó édesanyjával, bonyolult és ellentmondásos kapcsolatát feleségével, Feszely Saroltával. Élünk vele Pesten, Berlinben, Bécsben, New Yorkban, Hamburgban és sok más helyszínen. Megízleljük vele az éhezést és a nyomort, a kitartást és munkamániát, az alkotás gyönyörét és rabszolgaságát, a szédítő sikereket és a hihetetlen vagyont, a csalódásokat és árulásokat, a kényeztetést és az életveszélyt. Ábrahám Pál életének humoros, álomszerű, keserű vagy éppen melodramatikus epizódjai időről időre összeérnek az operettjeinek a világával. Mintha a művész egyszerre élné a saját életét és egyszerre szereplőivel osztaná meg a sorsát. Olyan nagyszerű operettek dallamai csendülnek föl, mint a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája, a Viktória, a 3:1 a szerelem javára, a Mese a Grand Hotelben, a Történnek még csodák.
Az operett idealizált, csillogó, túlcsordulóan érzelmes világa keveredik egy nagy művész életével. Az egzotikus tájakról álmodozó kisfiú végül a publikumot vitte el egy nagy utazásra: az operett álomvilágába, és miközben az ő melódiáit dúdolták világszerte, ő állandóan küzdött a környezetével, a történelemmel, saját magával. Az előadásban fontos szerep jut egy hirdetőoszlopnak is. A darabban a színház egész társulata színpadra lép.
A harmadik saját bemutató szintén egy különlegesség lesz, az amerikai Jimmy Roberts-Joe DiPietro szerzőpáros Ájlávjú című jókedvű musical-revüje. Egy zenés kamarakomédiáról van szó. A Thália négy színésze, Varga Anikó, Varga Lívia, Madarász Máté és Nádasdi Péter nem hétköznapi feladattal kell, hogy megbirkózzanak ebben a darabban. A négy színész több mint 50 szerep bőrébe kell, hogy belebújjon, hosszabb-rövidebb epizódokban egy-egy férfi-nő kapcsolatot villantanak majd föl. Az észvesztő tempót diktáló darabban húsz jelenetben ismerkedünk meg különböző emberekkel, akik semmi mást nem akarnak, csak összejönni valakivel, és a sikert vagy a kudarcot valamilyen módon túl szeretnék élni. Mindannyian boldogok akarnak lenni, de senki sem veszélyezteti jobban a saját boldogságukat, mint ők maguk. Hol nevetséges, hol siralmas, hol megható, hol bosszantó, hol szellemes, hol groteszk helyzeteket látunk. Ez a musical tulajdonképpen egyfajta könnyed párkapcsolati enciklopédiának tekinthető, a legkülönfélébb randevúfajták számbavétele után, az egymás mellett élés variációit is számba veszi, a társkeresés abszurditása mellett a szerelem legkülönbözőbb fajtáival szembesülhetünk. A gyors és lényegre törő szituációk mindig nagyon ismerősek és nagyon valószínűtlenek. A számtalan érzelmi csetlés-botlás ráadásul nemcsak pörgő párbeszédekben és feszült monológokban bomlik ki, de a szereplők huszonhárom dalban is mesélik a történeteiket. A legkülönbözőbb zenei stílusok festik meg az egyes jelenetek hangulatát a rockandrolltól, a countryn át, a tangón keresztül, az andalító melódiákig, a legkülönbözőbb zsánerek ringatják vagy rázzák majd föl a közönséget. Az előadás további érdekessége, hogy ez lesz a színház igazgatója, Czajlik József első musical-rendezése.
A 2022-23-as évad negyedik felnőtt bérletes előadása pedig a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Dan Goggin Apácák című musical-komédiája lesz. A Thália Színház a gyerekközönségnek Csukás István-Darvas Benedek Ágacska című zenés mesejátékával kedveskedik, melyet Illés Oszkár rendez. A darab próbafolyamatát a 2019-20-as évadban még Pólos Árpád színművész kezdte el rendezőként, aki 2020-ban elhunyt.
