2022. június 10., 20:33

Márkus László, az abszolút színész

A fiú éppen a téli cipőjét húzta a lábára. Bár karácsonykor nem esett, 1985 Szilveszter délutánján végre nagy pelyhekben elkezdett hullni a hó. Odakint már sötétedett, a rádióban épp a négyórás híreket mondták. Tegnap este 58 éves korában elhunyt Márkus László Kossuth-díjas színművész – darálta unott hangon egy női hang. Meghalt egy halhatatlan – gondolta a fiú, kapta a kucsmáját, s kirohant a havazásba.

Márkus László
Fotó: Fortepan
Márkus László

Két Szilveszter is szorosan kötődött hozzá. Pár évvel előtte Körmendi Jánossal kitalálták, megírják a Három nővér paródiáját. Csak azzal nem számoltak, hogy Csehov darabja épp nagy sikerrel ment a Madáchban, Márkus Kuligint, az ostoba tanárt játszotta. Szép siker volt. A paródiában ő volt Kuligin neje, Mása, míg a másik két nővér Körmendi és a minap elhunyt Haumann Péter.

A tengerparton áll egy fűzfa – ismételgette folyamatosan, s a közönség (akkoriban még csak egy tévéadó volt) a képernyők előtt fetrengett a röhögéstől. Két hét múlva ismét felment a függöny a Madáchban, s Márkus ismét magára öltötte Kuligin jelmezét. A közönség most is fetrengett a röhögéstől.

Egy jobb sorsra érdemes Csehov-előadás szomorú vége. Alig néhány évvel később egy súlyos betegség árnyékában ismét szilveszteri műsort próbálnak Körmendivel a Budapesti Kongresszusi Központban. Panaszkodik, napok óta folyamatosan rosszul érzi magát. A kamerapróba még megörökíti Márkus László utolsó fellépését. 1985. december 30-án véget ér egy zseniális életpálya. „A színészet nemcsak eltanulható szakma, hanem a létezésnek egy különleges formája” – írja naplójába. Márkus László nemcsak mindent tudott a szakmájáról, de ő volt az abszolút színész, aki napi 24 órában csak a színjátszásnak élt.

Anyja, Fleischmann Margit pozsonyi lány

Márkus László 95 éve, 1927 június 10-én született Budapesten, s 37 éve halt meg 58 éves korában. Vagyis ha már akkor működött volna a Nemzet Színésze intézménye, kora miatt még tagja sem lehetett volna. Édesanyja jómódú pozsonyi családból származott, s szintén jómódú apjával Pesten ismerkedett meg, s itt is telepedtek le. „Akkoriban Pozsony csodahelynek számított, egy kis Párizs volt” – nyilatkozta Márkus Harangozó Mártának a róla írott interjúkönyvben.

S ezt nem holmi udvariasságból mondta, nem egyszer járt Pozsonyban látogatóban nagybátyjánál. Szülei szerelme nem tartott sokáig, gyorsan elváltak, a kis Márkus az édesanyjánál maradt, s élete végéig különleges kapcsolat fűzte hozzá.

Apja elment még jobban meggazdagodni Szegedre, malomtulajdonos lett, s a háború alatt és után is támogatta a fiát, aki már akkor állandóan moziban ült, s eszébe sem jutott, hogy teljesítse szülei legfőbb óhaját, vagyis hogy legalább leérettségizzen. De a háború alatt és után is hatalmas volt a szegénység, s ez vonatkozott a pedagógusokra is, így Márkus-papa mindig el tudta intézni, hogy fiacskája átcsússzon a (pót)vizsgákon. A vészkorszakot Budapesten vészelte át, s bizony többször elindult velük is a menet a Duna partra. De megúszták… A felszabadulás után egy ideig Szegeden élt az apjánál, s amíg Pesten Lakner bácsinál nem terem számára babér, Szegeden Lehotay Árpád már foglalkoztatja. Horvai István és Rozsos István jókat röhögnek rajta, meggyőződésük, hogy ezt is a malomtulajdonos apuka intézte el. Márkus viszont nem adja fel, s 1947-ben már a budapesti színművészetin találjuk.

De a kor őt is „megtalálja”, s osztályvizsgájáról viszi el a teherautó, s meg sem áll vele Okányig, egy kis békési faluig, ahol arisztokraták, nagygazdák s más hasonló egzisztenciák között találja magát a kukoricaföldön. Amíg mások éveket töltenek el mezőgazdasági munkavégzést gyakorolván, Márkus két héttel később visszatérhet, s még a katonaságot is gyorsan megússza.

Makk Károly visszarendelteti az Ütközet békében című propagandafilmbe, amelyben egy katonai puhányra van szüksége. Ez lesz élete első filmszerepe, s bár a filmlexikon kereken 60 filmet jegyez a neve mellett, Márkus legnagyobb bánatára a filmrendezők nem gondolkoznak a személyében, s alig három-négy olyan film akad, amely Márkus miatt marad emlékezetes.

A meztelen diplomata

De ha már a filmekre kerítettünk sort, első emlékezetes remeklése a Bakaruhában című film lukas zoknis újságírója. Mindössze egy rövidke jelenet Darvas Iván partnereként, de ebben a nüansznyi  epizódban ott van egy teljes életpálya. Keleti Márton a legendás A tizedes meg a többiek német tisztjeként foglalkoztatja. Ismerjük ugye a szállóigévé vált obskúrus megjegyzést: Az oroszok már a spájzban vannak. Palásthy György benne (is) gondolkodik, amikor Rejtő Jenő regényéből leforgatja a Meztelen diplomata című filmjét. Ahogy testhez illő szerepet kap Bán Frigyes Rangon alul című szocreál életképében is.

Ekkor fedezi fel magának Fábri Zoltán is, aki a Két félidő a pokolban című háborús drámájában bízza rá a dobos Pogány Csöpi szerepét. Várkonyi is foglalkoztatja kisebb-nagyobb szerepekben kosztümös megafilmjeiben (Egy magyar nábob, Egri csillagok, Fekete gyémántok), de utolsó jelentős film szerepét szinte véletlenül kapja meg egy fatális tévedés nyomán.

Fábri Az ötödik pecsétben Király könyvügynök szerepét eredetileg Haumann Péternek ajánlja fel, de Haumann valahogy nem érti meg magát a rendezővel. Ez a film Latinovits búcsúdala, de az igazi ziccerszerep Márkusé, Őze Lajosé, Dégi Istváné, Bencze Ferencé és Horváth Sándoré. Kárpótolja őt a tévé, a rádió, a szinkron. Ő Peter Sellers ügyeletes magyar hangja, ahogy legendát kreálnak Csákányi Lászlóval, Váradi Hédivel és Psota Irénnel a Frédi és Béniből is. Néha a Szabó családba is beugrik alkalmi résztvevőként. Mivel színészi mindenevő, nagyon sok kabaréjelenetben szerepel, ahogy remek énekhangja miatt is rengeteget gondolnak rá, két dallemeze is megjelent.

Bicska Maxi helyett csak Tigris Brown

Amíg  a filmesek bűnösen elhanyagolják, a színházvezetői annál inkább benne gondolkodnak. Bár, ahogy minden színész, ő is sokszor elégedetlen helyzetével, s ugyan debreceni évei után végig hűséges lesz a Madách Színházhoz, vannak pillanatok, amikor foglalkoztatja az elmenetel.

Nagyon szerette volna eljátszani például Bicska Maxi szerepét a Koldusoperában, de csak Tigris Brown szerepét kapta meg, ugyanis a Madách akkori első számú üdvöskéje Gábor Miklós volt. Már Debrecenben megkapta a Hamletben Claudius szerepét, amit aztán Greguss Zoltán lábtörése miatt abban a legendás budapesti előadásban is átvehetett.

Gábor Miklós Hamletjét a világ tíz legjobb Hamlet-alakítása közé sorolták akkoriban. Aztán egyszer csak jött Vámos László, az előadás rendezője, s átpasszolta Claudius szerepét Bessenyei Ferencnek. Várkonyi Zoltán meg is érzi a kínálkozó lehetőséget, s felajánlja neki a Black Comedy főszerepét, de Márkus marad. S a Sors fintora, hogy a Black Comedy játszási jogát végül a Madách kapja, s benne a Madáchban brillírozhat Márkus, aki Domján Edittel és Garas Dezsővel itt éli meg élete legnagyobb sikerét is, A bolond lány Vizsgálóbíró szerepében. Az, hogy nem megy el, köszönhető a játszótársaknak is, elsősorban Kiss Manyinak és Pécsi Sándornak, akikért rajong, s akik Domjánnal együtt 1972-ben egy jó féléven belül szerződnek át az égi társulatba.

A par excellence Molnár- színész

De ekkor Márkus László  már „valódi professzor Molnár Ferencben” (Koltai Tamás). Már Debrecenben eljátssza Turai, az író szerepét a Játék a kastélyban (ebben az előadásban a fiatal zeneszerző szerepét a pályakezdő Latinovits Zoltán kapja), aztán a Madáchban jöhet a többi Molnár-szerep  (s nem a Vígben, amely ezer szállal kötődött Molnárhoz), az Olympia Krehl osztrák csendőralezredese, az Előjáték Lear királyhoz dr. Ernője, a Hattyú Albert hercege, az Egy, kettő, három Norrison bankárja, A doktor úr dr. Sárkánya és élete utolsó ziccerszerepében ismét Turai a Játék a kastélyban.

Ahogy nem feledkezhetünk meg a Néró játszik című Hubay Miklós darabról, amely talán az egyetlen darab, amelyet a szerző rászabott. Igaz, Görgey Gábor is meglepte egy rövid jelenettel, amelyben Molnár özvegyével, Darvas Lilivel játszhatott együtt. Bizonyára sokan őrzik emlékükben Szabó Magda Régimódi történet című darabjának ősbemutatóját is, amelyben többek között Sulyok Mária, Káldi Nóra és Almási Éva partnere lehetett. Élete utolsó évtizedében két nagyon fontos Molière-szerepet is tartogatott számára a Sors, előbb Orgont játszhatta el a Tartuffe-ben, majd Harpagont A fösvényben.

Meggyőződése volt, hogy ebbe betegedett bele, s amikor csodával határos módon felépül, már nem vállalja A képzelt beteg címszerepét. Élete egyik utolsó nagy kívánsága a már említett Turai Sándor szerepe a Játék a kastélyban című vígjátékában. Megkapja, egyeztetési problémák miatt „csak” Almási Évát kell kivenni az eredeti szereposztásból, akit az ebben az előadásban kiugró Tóth Enikő helyettesít. Gál, az írótárs Zenthe Ferenc, Almády, a képtelenül hosszú francia neveket bebiflázni kénytelen színész, Lőte Attila, a fiatal zeneszerző pedig a szintén pályakezdő Csernák János.

Szerencsére ezeket az előadásokat megőrizte számunkra a televízió. Turai szerepe után még egy kortárs krimiben is szerepet vállal a Madách Kamarában, s a jó barát, Berényi Gábor kérésére a Játékszínben eljátssza Bódog szerepét az Adáshibában.      

A fiú felkapja a sarokban álló légpuskáját, amellyel patkányokra szokott lövöldözni, majd kirohan az egyre inkább elvaduló hószakadásba.. Megtölti a puskát, s tehetetlenségében levadássza kedves tyúkgalambját a tetőről, amely a tetőn véres csíkot húzva élettelenül hullik a földre. Soha többé nem vesz puskát a kezébe. „Majd gondolj néha rám” – énekli Márkus László Frank Sinatra világslágerét. 95 éve született, s örökké  szívünkben él.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.