Magyar aggszüzek ezüst bánata szlovák(iai) színpadokon
Amikor a hatvanas évek elején a kor népszerű drámaírója Gyárfás Miklós több tételben is megírta az ártatlanságról, pontosabban szólva a bonyolult férfi-nő kapcsolatokról szóló tételeit, talán maga sem gondolta volna, hogy történetei ötven évvel később is hódítani fognak. Sőt átlépik az országhatárokat is, és Szlovákiában magyar színjátszók mellett több szlovák csoport is örömmel veszi elő őket. Mégis így történt, az elmúlt években két szlovákiai település (Mezőköz és Rimaszombat) színjátszói is bemutatták a szerző Kisasszonyok a magasban című darabját.
Bár ezek a Gyárfás-darabok szocialista közegben játszódnak, örök és megunhatatlan témát, a férfi-nő kapcsolatot boncolgatják különböző helyzetekben. A Kisasszonyok a magasban négy (agg)szűz unalmas, férfimentes hétköznapjait eleveníti fel, a Tillei lányokét, akik bezárkózva élnek budai otthonukban, s továbbvíve apjuk mesterségét, órákat javítanak. A családot a legidősebb lány, Zsófia tartja össze, aki attól való félelmében, hogy a három ifjabb lány férjhez talál menni, s megszöknek a családi otthonból, tiltólistára helyezi a férfiakat.
Ugyanezt a történetet már megírta előtte az eperjesi Ásgúthy Erzsébet is (Történet a Petrezselyem utcából), amelyben a Váczy lányok jövője a tét. De hiába a tiltás, a legkisebb lány mégis megszökik. Valószínűleg ez a Sors vár a legkisebbik Tillei lányra, Julikára is, aki a nővérei legnagyobb megrökönyödésére egyszer csak férfit, mégpedig egy ugyancsak jóképű orvost hoz a házhoz, kibe nemcsak a legkisebb lány szeret bele.
Mindkét történet megjárta a maga jeles színházi pályafutását, de igazán a film tette népszerűvé és klasszikussá. Utóbbit maga a könnyed filmek magyar mágusa, Keleti Márton rendezte meg, aki zeneszerzőnek megnyerte Fényes Szabolcsot, aki meg is írja a Szeretni bolondulásig című slágert, amelyet ősbemutatóként Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva prezentál nekünk, de rajtuk kívül Bodrogi Gyula, Polónyi Gyöngyi, Kiss Manyi, Páger Antal, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán és Darvas Iván játszik a filmben. A pályakezdő ügyvédnő szerepét pedig a szintén pályakezdő, de a Kárpáthy Zoltánnak köszönhetően már egy ország kedvence, Venczel Vera játssza, akinek gondolkozás nélkül elhisszük (főleg mi, férfiak), hogy minden férfi csalfa és megvesztegethető érzelmileg (is).
A darab gyorsan eljut szlovák nyelvterületre is, Ladislav Jánsky még kéziratból fordítja le. A darabot a kétezres évek elején nagy sikerrel játszották egy színtiszta szlovák településen, a Besztercebánya melletti Mezőközön (Medzibrod) is, ahol már több mint száz éve éve működik amatőr színjátszó kör. A Michak Číž rendezte előadással nemcsak a hazai közönségnek szereztek örömet akkoriban, hanem a környékbeli településekre (Lucatő, Garamnémetfalva, Garamsálfalva, Tajó) is eljutottak, sőt az előadást a magyar határ közelében található Sátorosbányán is bemutatták.
Az tény, hogy a darab örök aktualitása mellett remek lehetőséget kínál négy színésznőnek, a gond csak ott kezdődik, hogy nemcsak a színésznők, lassan az amatőr társulatok is elfogynak tájainkon. S ez érvényes a szlovákiai magyar, ahogy a szlovák társulatokra is.
Rajtuk kívül talán csak az őrsújfalusiak, az ipolynyékiek és a füleki Zsákszínház működik még (elnézést, ha valakit kifelejtettem), de utóbbiak is már legfeljebb pár szereplős darabokat tudnak bemutatni, ugyanis alaposan megcsappantak az amatőr színjátszók is. De nincs ez másképp szlovák vonalon sem. S ha már a füleki Zsákszínház szóba került, ők két alkalommal is Gyárfás-darabot választottak. 1982-ben a Kényszerleszállással elnyerték a Jókai Napok fődíját is, s ez biztosított kiugrási lehetőséget Kovács Máriának és Danyi Irénnek, míg harminc évvel később a Kisasszonyok a magasban című darabot választották a színpadtól búcsúzó Mede Gabriella, valamint Kovács Ella, Zilíz Erzsébet, Bódi Andrea és Tóth Gáspár Félix szereplésével. De pár éve elővették a darabot a csehiek is.
„Egy V4-es projekt keretében két év alatt két magyar darabot mutattunk be, jövőre következhetnek a cseh, majd a szlovák darabok” – mondja el kérdésünkre a rimaszombati Divosud vezetője, Ľubo Šárik. Persze, ha lesz kivel. A még 1986-ban, a volt rendszer utolsó éveiben alakult csoport ugyanis mára alaposan megfogyatkozott és megöregedett.
Amíg Füleken rendőrt, addig Rimaszombatban egy tűzoltót építettek be. Végül a rendező a színház a színházban jól bevált receptjét választotta, s maga az előadást egy próba keretében bonyolítja le, s a végén nem maradhat el a happy end sem. Amíg az előadásra várakozunk, Šárik elmeséli, hogy az első bemutatót, Ľudovít Filan Én, Ádám hívom a Földet című darabját még Daniel Brezina rendezte, míg ő a kilencvenes évek elején vette át a csoportot, amikor Kassáról Rimaszombatba költözött.
A csoport az eltelt közel négy évtized alatt Szlovákia egyik legjobb amatőr színtársulatává nőtte ki magát, több rangos díjat is bezsebeltek (Scénická žatva, Paláriková Raková), s főleg szlovák darabokra fókuszáltak.
Božena Slančíková Timrava Ťapákék című darabja mellett nagy sikert arattak Janko Jesenský Rafík asszony és mások, valamint Július Barč-Ivan Ketten és az Anya című darabjaival, de játszottak orosz klasszikust, Csehovot is. A színkör a Városi Művelődési Központ égisze alatt működik, de miután a kultúrházat felújítják, átköltöztek a Művészeti Alapiskola mellett működő Havran Színház miniatűr színháztermébe, s itt mutatták be Gyárfás Miklós darabját is.
Tavaly a már említett V4-es projekt keretében Kertész Ákos Özvegyek című darabjára esett a választásuk, nem véletlenül, hisz a társulat jelenlegi összetétele főleg idősebb női szerepeket feltételez, bár Gyárfás Miklós darabjánál így is kissé meg kellett öregíteni az eredeti szereposztást, hisz amíg például a magyar tévéfilmben a legidősebb lányt játszó Psota Irén alig 40 éves, a a rimaszombati előadásban ezt a szerepet játszó Naďa Garayová már a hatvan felé közeleg. Ahogy a középső lányt adó Lyda Balcárová sem sokkal fiatalabb, de ettől függetlenül elhisszük nekik, hogy azért még megnyalnák a sót ők is, ahogy tesznek is rá sikertelen kísérletet. Természetesen a végére helyreáll a rend, Kovács doktor (Roman Čarnoky) mégiscsak a legkisebb lány (Helena Chrenková) kezét választja.
