Gyárfás Miklós és társa történelmi magánügyei
Bizonyára sokan emlékeznek még arra a könnyed, szórakoztató játékfilmre a hatvanas évekből, amelynek az elején a kor magyar szexbálványa, Tordai Teri vetkőzni kezd, s mire megtudjuk, milyen filmet látunk, már csak a fehérneműje marad rajta. Mire a kép teljesen elhomályosul, már az sem. A film – ahogy annak írója, Gyárfás Miklós közel egész életműve – a humorra és a szerelemre épül.
Örkény Istvánnal is sokat dolgozott együtt, a hatvanas években készült filmjei ma is a legnézettebbek és legmagasabban értékeltek közé tartoznak, de az a rendszer mégsem méltatta Kossuth-díjra, a rendszerváltás után pedig csak az örökzöld filmjei maradtak, a nevét törölte az irodalmi emlékezet. Holott feleségével, Benedek Katalinnal együtt remekművek egész sorát hozták létre.
Az elmúlt évek egyik színházi tette kétségkívül a Tanulmány a nőkről című hatvanas évekbeli zenés bohóság újrafelfedezése volt, amelyet nemcsak Budapestem, de szinte minden vidéki színházban (Salgótarjánban, Nyíregyházán, Kaposváron, Zalaegerszegen és Békéscsabán) is bemutattak, de bizonyára nagyon kevesen emlékeztek már a szerző nevére vagy sokan azt gondolhatták, hogy egy kortárs üdvöskéről lehet szó. Holott az eredeti csacska vígjátékot a magyar filmvígjátékok koronázatlan rendező-királya, Keleti Márton vitte színre még a hatvanas évek második felében, természetesen parádés szereposztásban, Fényes Szabolcs fülbemászó muzsikájával, hisz ki ne ismerné a Szeretni bolondulásig című örökzöldet, amelyet Latinovits Zoltán énekel a filmben. De rajta kívül a feleségét adó Ruttkai Évával, az idősebb házaspár szerepében Kiss Manyival és Páger Antallal, a legifjabb pár szerepében Bodrogi Gyulával és Polónyi Gyöngyivel találkozhatunk, míg a cselekményt bonyolító fiatal ügyvédnő, Képes Vera szerepében Venczelt Verát láthatjuk. Ahogy, jó szokásához híven Gyárfás saját magát is becsempészte a történetbe Darvas Iván felvezetésében.
Ezt a szokását később is megtartotta, így több színdarabjában is találkozhatunk vele, ha már nem is követte színész szülei pályáját. De ne feledjük, a magyar film aranykorában vagyunk, s Keleti és Gyárfás ezekben az években több közös filmen is dolgozik, amelyek ma is a tízes pontozású listán elérik a kilences pontszámot. Előbb a Butaságom története készül el, ezt követi a Tanulmány a nőkről, majd a Komédia a tetőn, s a Történelmi magánügyek.
Tudjuk, csak nevetve illik búcsúzni a múltunktól, ennek iskolapéldáját adja Gyárfás Miklós is, aki ez utóbbi filmjében a harmincas-hatvanas éveket zongorázza végig egy Horváth Endre nevű értelmiségi és titkárnője, Mária sorsán keresztül, akik időnként összefutnak, hogy házasságtörést imitálva számoljanak le korábbi illúzióikkal.
Nem lepődünk meg azon sem, hogy Horváth hol vezérigazgatóként, hol kubikusként bukkan fel a filmben, hisz ilyen időket éltünk, ahogy a szatíra eszközeivel a film meglehetősen szabadszájúan beszél az 1956-os forradalomról illetve az azt követő mítoszteremtésről is. A film sikeréhez Keleti mellett kellett a két főszereplő, Básti Lajos és Ruttkai Éva frenetikus játéka, akik már a Butaságom története című filmben is egy párt alkotnak.
Mint feljebb már említettem, Gyárfás Miklós színészcsaládban született, s teljesen véletlenül Győrben, ahol 1915-ben szülei épp játszottak. Apja, Gyárfás Ödön Kárpátaljáról, Beregpálfaláról származik, anyja, Madarassy Berta vukovári. Egyiken sem futnak be jelentős pályát, ráadásul apja még csak 52 éves, amikor meghal. Gyárfás Miklós akkoriban alig nyolc, s apja halála nem könnyíti meg a pályakezdését. Nem lesz színész, de a színészettől egy pillanatra sem tud szabadulni, s bár írói pályáját versekkel és regénnyel kezdi, az Újhold szerkesztője, a színház mindent visz. Még a háború éveiben, szovjet hadifogságban színházat alapítanak, amelynek történetét később meg is írja a Volt egyszer egy színház című munkájában, amelyből megrázó tévéfilm is készül azzal a Csákányi Lászlóval és Somogyvári Rudolffal, akik maguk is megjárták a gulágok poklát. Innen hazatérve ő is csatlakozik az újjáépítők népes táborához, akik őszintén hisznek egy jobb, élhetőbb világban. Ekkor születik fia, András is, aki neves matematikus lesz.
A negyvenes évek végén már dramaturgként dolgozik különböző színházakban, így a Vígszínházban, itt mutatják be első jelentős színdarabját, a Vásott apostolokat is (Somló Istvánnal és Ruttkai Évával), de korán eljegyzi magát a filmmel is, 1952-ben a kassai származású Bán Frigyes rendezi meg az Első fecskék című termelési vígjátékát Kállai Ferenccel, Makláry Zoltánnal, Tompa Sándorral és Feleki Kamillal.
A siker óriási, s a pontszámok az egyik filmes portálon azt bizonyítják, hogy a közönség ma is olyan szívesen nézi, mint a vele egy időben készült Állami áruház című örökzöldet. Ekkor írja:
Színpadra írja Mikszáth Különös házasság című regényét, később megírja Molière Mizantrópjának parafrázisát, s az ötvenes években a szocialista világrend felépítéséhez járul hozzá a Hűség című darabjával, amely a Rosenberg házaspár tragikus sorsát idézi meg. A Madáchban bemutatott előadás főszerepeit Tolnay Klári, Tímár József és Uray Tivadar játssza. Ekkor már a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgtanára, s innen is megy nyugdíjba 1977-ben. Sokat, nagyon sokat, néha túl sokat is alkot, meglehetősen változó színvonalon. Ahogy egyik kritikusa meg is jegyzi: „kirobbanó mondanivaló helyett briliáns színpadtechnika jellemzi”.
– akár ez is lehetne Gyárfás Miklós ars poeticája, akit bár látszólag a hatalom az egyik kedvenceként tart számon (Vészi Endrével talán az ő műveik kerülnek legtöbbször tévéfilmre), van, amit a hatalom se tolerál. Közvetlenül az 1956-os népfelkelés után készül A nagyrozsdási eset című szatíra a Kossuth-díjas Kalmár László rendezésében, s hiába írják ki az alkotók a film elején a történet cselekményének évszámát: 1952, a szatíra bemutatását csak 1984-ben engedélyezik. Igaz, ebben szerepe lehet az egyik főszerepet játszó Sinkovits Imrének is, aki kegyvesztetté vált a hatalom számára. Ebben a filmben térne vissza a magyar mozikba az Argentínából frissiben hazatért Páger Antal is, aki halála előtt pár évvel legalább még megnézheti első háború utáni magyar filmjét. A hatvanas években a már említett nagy sikerű mozik mellett készül még az a bizonyos vetkőzős film Tordai Terivel, a Sok hűhó semmiért (Palásthy György rendezésében), s az Elsietett házasság Básti Lajossal és Tolnay Klárival (ezt is Keleti rendezte). Ezzel véget is ér Gyárfás filmes sikerszériája, majd a nyolcvanas években pár történet erejéig a tévé fedezi fel. Nemere László a már súlyos beteg Váradi Hédi főszereplésével két történetét is filmre viszi (Szerelmes sznobok, Egy gazdag hölgy szeszélye), amelyek közül az 1987-ben készült utóbbi a sokkal jelentősebb, s amíg a Történelmi magánügyek még a humor látószögén át vonultatja fel a XX. század vérzivataros éveit, az Egy gazdag hölgy szeszélye már sokkalta borúlátóbb, amelyben egy Svájcban élő dúsgazdag magyar nő 50 év múlva találkozóra hívja még élő hat osztálytársát.
A kedélyesen induló történet tragédiába fullad, s Gyárfás arra a megválaszolhatatlan kérdésre keresi a nem létező választ, hogy szabad-e felbolygatni a múltunkat, s legalább egyszer az életben szabad-e vállalni önmagunkat. A történet hét kitűnő színésznőnek biztosít remek játéklehetőséget, akik élnek is a kivételes alkalommal.
Váradi Hédi közvetlenül a forgatás után elhunyt, így a hangját Temessy Hédi kölcsönözte, de ez volt az utolsó filmje Gobbi Hildának is. Rajtuk kívül Gordon Zsuzsa, Pártos Erzsi, Náray Teri, Komlós Juci és Bánki Zsuzsa remekel a filmben. A rendszerváltás évében filmesíti meg Balogh Zsolt a Játék csillagfényben című darabját, amely Gelley Kornél jutalomjátéka, a téma pedig az egyik Ál-Petőfi, aki pár évvel az 1848-as szabadságharc után megjelenik a grófi kastélyban. Tényleg ő Petőfi vagy csak a császárság egyik besúgója? Ez a rövidke cikk nem alkalmas arra sem, hogy távirati stílusban felsoroljuk Gyárfás munkásságát, amely egészen az esszéig (Madách színháza), az önéletírásig (Kölyökvarázs) terjed, de említsük még meg egyik kedves darabját, amelyet amatőr színházak is gyakran elővettek. A Kisasszonyok a magasban című játékot az elmúlt években a csehi színjátszók és a füleki Zsákszínház is bemutatta.
Nincs hálátlanabb szerep a dramaturgénál, aki nélkül nincs előadás, film vagy tévéjáték, mégis senki nem ismeri a nevüket. Ha az előadás, a film sikeres, akkor a színészeket, esetleg még a rendezőt dicsérik, de ki tud a forgatókönyvíróról vagy a dramaturgról?
Ezt elmondhatta Benedek Katalin, Gyárfás Miklós közel húsz évvel fiatalabb felesége is, aki mintegy száz tévéjátékhoz adta a nevét forgatókönyvíróként vagy dramaturgként, köztük számos olyanhoz is, amelyek komoly sikert értek el a nagyvilágban.
Ezek közé tartozik a Móricz regényéből készült Míg új a szerelem című film Szőnyi G. Sándor rendezésében, amelynek két főszerepét Kállai Ferenc és Sunyovszky Sylvia játszotta vagy a Szabó István életrajzi novellájából készült Isten teremtményei Gaál István rendezésében, amely 1986-ban az Arany Prága fődíját is elnyerte. Egyik sem (ahogy sok más sem) jöhetett volna létre Benedek Katalin áldozatos közreműködése nélkül. Szerencsére nemcsak dramaturgként és forgatókönyvíróként alkotott jelentőset, hanem időnként saját írással is megpróbálkozott. Ezek egyike még 1958-ban szalagra került Marton Endre rendezésében. Az idegen utcában az első magyar tévéjáték, amely az 1956-os történésekkel foglalkozik (filmen is csak Révész György Éjfélkor című drámája előzte meg), s témája a nálunk annyira jellemző kérdés: elmenni vagy nem elmenni, illetve kint maradni vagy hazatérni. Ez a kérdés izgatja a történet négy Párizsba menekült főhősét (Bitskey Tibor, Őze Lajos, Pálos György, Őze Lajos) is, akiknek dönteniük kell, maradnak-e vagy sem. Évtizedekkel később látva a filmet, Ferdinandy György mesélte, hogy a történet akár vele is megtörténhetett volna, hisz ő is csak hónapokra ment ki, s mégis csak hosszú évek múlva tért haza. Sok-sok dramaturgiai munkája mellett pár évenként következtek az újabb saját történetek, A vendéget, ahogy az Alattunk a város című drámáját színházban is bemutatták. Utóbbit a József Attila Színház Berényi Gábor rendezésében, amelyben Szilágyi Tibor és Bánsági Ildikó mellett a peredi Horváth Sándor is játszott. A vendég tévéváltozatában a címszerepet élete egyik utolsó filmes szerepeként Domján Edit alakította Szemes Mari és Pálos Zsuzsa mellett, a téma pedig akár ismerős is lehet azoknak, akik ismerik Sarkadi Elveszett paradicsom című utolsó drámáját.
Benedek Katalinnál szintén egy orvos(nő) érkezik látogatóba egykori barátnőjéhez, de gyorsan kiderül, itt is sötét titkok úsznak a mélyben. A hatvanas években Zsurzs Éva rendezi A ketrec című tragédiáját is, amelynek főhőse egy vidéki iskola-igazgatónő (Psota Irén), aki egy háztartásban él kiskorú húgával. Miután kiderül, hogy a lány teherbe esett, állását féltve megpróbálja ezt eltitkolni a nagyvilág elől.
A nyolcvanas évek szocialista, nagyvárosi feelingjét idézi a Fent a Spitzbergáknál című filmje (ezt is Zsurzs Éva rendezte), amelynek főhőse egy kiskorú gyerekét a hetvenes években egyedül nevelő taxisofőr (Pécsi Ildikó), aki reménytelenül próbál új társra találni. Benedek Katalin megélte a Magyar Televízió legnagyobb sikereit, az ún. aranykorszak oszlopos tagja volt, aki a kor legjelentősebb íróival (Galgóczi Erzsébet, Császár István, Szakonyi Károly, Csurka István, Kertész Ákos) dolgoz(hat)ott együtt, s még megélte a teljes leépülést is. Szerencsére az archívumok jóvoltából szinte naponta láthatók egyes filmjei, ahogy férje, Gyárfás Miklós sikerfilmjei is.
