Kulisszatitkok a Kuttyomfitty műhelyéből
Két héttel ezelőtt Kukorica Jancsi a Vitéz! című előadásával szórakoztatta a gyermekeket, a járókelőket és a fürdőbe indulókat, érkezőket a nagymegyeri Corvinus termálfürdő sétányán a Kuttyomfitty Társulat. Dobsa Tamást az előadás után csíptem el.
A Kuttyomfitty, azaz Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás már visszajáró vendége a nagymegyeri Zene a fák alatt rendezvénysorozatnak. Tavaly a Cirkusz Folklórikusz, Az Eltáncolt cipellők és a Három az igazság! (három mese Mátyás királyról) című előadásokat mutatták be, idén a János Vitézen kívül pedig a lapunk megjelenése utáni szombaton a Háry, a 70kedő obsitos kerül a közönség elé.
Akik régóta figyelemmel követik a néptáncos házaspár 2011-ben alapított társulatát, feltűnhet nekik, hogy egyre inkább tolják ki a határokat a néptánc és a magyar népi hagyományok irányából a vásári mulatságosok által is alkalmazott stílusok felé, de közben természetesen nem feledkeznek meg a gyökerekről.
Petőfi János vitézének „kuttyomfittyesített” változata szép példa erre, amely darabban a hagyományos magyar néptáncon kívül a francia menüett és a török hastánc is megelevenedik, nem is akármilyen szinten.
– Páczer Laura komáromi hastánc oktatót szólítottuk meg. Mónika ismerte őt, több alkalommal volt nála, hogy megtanulja a hastánc alapjait – mesélte Tamás, aki elárulta, hogy a ruha is Mónikától van. A menüettre pedig azért esett a választás, mert egy alapjában véve kortalan történelmi társas tánc, több száz éven át táncolták, és a francia udvart ezzel jól meg lehet eleveníteni. A díszleteket és a kellékeket is Tamás tervezi.
– Én találom ki, hogyan is nézzen ki az előadás, és Milán Szilvia festi a díszleteinket. A legújabb darabunkban is családilag oldjuk meg ezt a feladatot, ugyanis a kislányunk is e felé kacsingat, díszlet- és jelmeztervező szeretne lenni. Szeptemberben kezdi el a középiskolát Győrben divat- és jelmeztervező szakon, és az új darabban ő festi a díszleteket. Én felskiccelem, hogy mégis mit szeretnék, ő meg finomítja és megvalósítja.
Tamás igyekszik minél egyszerűbb, kompaktabb, minél könnyebben mozgatható díszleteket tervezni. Fontos, hogy szállítható legyen és az autóban is jól elférjen. Megesik, hogy szükség van észszerű kompromisszumokra, de ez az előadás élvezeti értékét nem befolyásolhatja.
A bábozást gyakran táncban is meg kell eleveníteni és nem mindegy, hogy a paraván hogyan nyílik ki, illetve, hogy egy előadás során több helyzetben is felhasználható legyen. Mivel a Kuttyomfitty szabadtéren is sok műsort ad, így könnyen összerakhatónak, strapabírónak és stabilnak is kell lennie, egy átlagos szél nem döntheti le. Aki beül egy darabra és élvezi az előadást, ilyenekre talán nem is gondol.
A röpke tizenkét év alatt a Kuttyomfitty Társulat a szakmai és közönségsikereken, illetve a Kárpát-medencei ismertségen kívül kellő magabiztosságot is szerzett.
Bátrabban nyúlunk más nemzetek táncaihoz, az új darabban is lesz szlovák tánctól kezdve román táncig sok minden, de mindez nem úgy fog megjelenni, hogy ez szlovák vagy román tánc, hanem úgy, hogy ez egy tánc. A néptánc ugyanis inkább korszak-, mint nemzetfüggő, hiszen ugyanazok a táncok sok szomszéd nép kultúrájában megtalálhatók és ugyanígy van ez a viseletekkel is – magyarázta Tamás.
Az új műsorban kicsit több móka, kacagás és báb lesz, de ez mindenképpen a magabiztosságot tükrözi, vélekedik a társulat férfi tagja, aki azt is elárulta, hogy feleségével a mai napig járnak ének-órákra, mert az előadások szempontjából ez is nagyon fontos.
A ruháinkat sem mi varrjuk, hanem itt, Nagymegyeren van egy ügyes varrónőnk, aki úgymond „tegnapra” kész a jelmezekkel, legyen az barokk vagy reneszánsz ruha vagy éppen paprikajancsi-jelmez, bármit megcsinál. Az elején egy kicsit talán suták voltunk, de tanultunk a hibáinkból. A legelső műsorunkat megnézettük egy bábossal, aki elmondta, hogy mit csinálunk rosszul, megnézettük egy színházi emberrel, egy énekessel, ők szintén elmondták a hibákat, de mi pont ezt szerettük volna. Aztán végül is minden szépen kikristályosodott és örömmel tapasztaltuk, hogy mindez működhet együtt – osztotta meg tapasztalatait Tamás.
A csapat tehát igyekszik felhasználni mindenből a legjobbat, ami az adott darabhoz illik. Nyitott szemmel járnak, és ha valami megtetszik nekik, azt saját maguk is felhasználják, alkalmazzák.
– Ez nem lopás, mert manapság már – szigorú értelemben – semmi újat nem tudsz kitalálni. A legrosszabb, amikor kitalálsz valamit saját kútfőből, majd jóval később szembesülsz vele, hogy ezt már mások is kitalálták – fűzte hozzá Dobsa Tamás. Ezzel a mondattal nem nagyon lehet vitatkozni, hiszen nem lehet végignézni az egész világhálót, fizikailag képtelenség megtekinteni az összes előadást, s köztük biztosan van jó pár olyan, amely valamilyen mértékben emlékeztetni vagy hasonlítani fog az általuk kitalált, vagy alkalmazott megoldásokra.
Ha már az újdonságoknál tartunk, Mónika és Tamás most a Paprikajancsi hihetetlen története darabon dolgozik, amelynek augusztus végén Nagymegyeren lesz a főpróbája és Somorján pedig a bemutatója.
A Hegyen-völgyön lakodalom pedig a lakodalmi szokásokat eleveníti fel sok tánccal és táncoltatással, természetesen az is „kuttyomfittyesre” hangolva. Tervben van egy újabb szépirodalmi mű, Arany János A bajusz című költeményének a színpadra állítása, amelyben sok lehetőséget látnak az improvizálásra és a játékra.
A sorrendben már negyedik Kuttyomfitty Meseudvar programja a kuttyomfitty.sk oldalon tekinthető meg.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/34. számában.
