Az utolsó zselízi grófnő megsárgult levelei
Szeptember elején újabb hangulatos előadásnak lehettek fül- és szemtanúi a kultúrára éhes zselíziek; a Juhász András által vezetett helyi önkormányzatnak, a múzeumigazgató Polka Pálnak, a rendezésért felelős Juliana Sersenovának és persze a lelkes színészeknek köszönhetően az Esterházy-kastély – egy különleges hangulatú monodráma erejéig – újra élettel telt meg.
Esterházy János Károly dédunokájában, az 1861-es születésű Breunner-Coudenhove Ernesztinában Zselíz utolsó grófnőjét tisztelhetjük. A színlapban leírtak szerint az ő életéről szóló előadást törhetetlen élni akarása és Zselíz iránti szeretete inspirálta: „A levelek formája ráerősít a monodráma szerelmi jellegére és lehetővé teszi a néző számára, hogy harminc perc alatt átrepüljön 59 évet a grófnő életéből.”
Az 1886-os keltezésű, Ferenc Ferdinánd trónörökösnek címzett első, bizakodással teli levéltől jutunk el szépen lassan a második világháború borzalmáig. Mindeközben a szemünk előtt elrohanó esztendőkben láthatjuk meg Ernesztinát, amint a hofburgi bálban keringőzik, férjhez megy szeretett Kunójához, elsiratja szüleit, vagy amint tudatosítja, hogy nem képes utódot szülni, és amint mereng damásdi sétái során.
A leveleken keresztül megismerjük továbbá a Garam menti város múltját is: a zselízi uradalom mindennapjait, az Oroszkáról induló, lóval húzott, keskeny vágányú vasút kiépítésének körülményeit, a Garam hídjának ünnepélyes megnyitóját, vagy éppen a kastélyban megjelenő fényképezőgép és telefon legelső használatát.
A magyar nyelvű színműben feltűnik Sütő Mária és Jarmila Hrašková, a fiatal Ernesztinát pedig az a Bencsík Stefánia alakítja, aki a Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatójaként kezdi bontogatni szárnyait, de feltűnt már a Komáromi Jókai Színház világot jelentő deszkáin is – a Martin Huba által rendezett zenés előadásban, a Rómeó és Júliában volt a kórus tagja.
„Amatőr előadóként abból próbáltam meríteni, amit Bandor Éva színművésznőtől tanulhattam a színművészeti főiskola tehetségvizsgáira való felkészülésem során, de sokat köszönhetek a rendezőnknek, Juliana Sersenovának is, aki számos hasznos tanáccsal látott el a próbák alatt. Úgy érzem, az előadások elérték céljukat: közelebb hozták Zselíz történelmét a város lakóihoz” – mondta a korábban a Gimisz Diákszínpad tagjaként is tevékenykedő Bencsík Stefánia.
Az érdeklődők legközelebb – magyar és szlovák nyelven egyaránt – szeptember 28-án, Léván tekinthetik meg az Ernesztina grófnő levelei című előadást.
