Az évad legjobb előadása Komáromban
Gál Tamás színházigazgató jellemezte így a száztíz éve született Örkény István egyik legismertebb tragikomédiáját a Komáromi Jókai Színház évadzáró sajtótájékoztatóján. A művésztársulat tagjai pedig, titkos szavazással, a Mariskát játszó Molnár Xéniának adományozták a Ferenczy Anna-díjat.
Hostomský Fanni, Ágika alakítója egy szavazattal maradt le mögötte. A komáromi Tóték Ágika drámája. Nagy zavart okoznak a fejében az Őrnagy téveszméi, amelyekkel a végére teljesen azonosul. Az idén júniusban színre került Tóték az 1967-ben írt színmű tizenhatodik határon túli előadása az Örkény István honlap listája szerint. Magyarországon kívül először, megjelenése évében Szabadkán, a Népszínházban mutatták be a Tótékat.
A Komáromi Jókai Színházban 1998 tavaszán rendezte Ivan Blahút. Benkő Géza Őrnagyként, Németh István Tót szerepében, Varsányi Mari, mint Mariska álltak a közönség elé, Holocsy Krisztina volt Ágika. A kassai Thália Színházban előbb 1974-ben mutatták be a darabot, Beke Sándor rendezésében. Az Őrnagy szerepében Boráros Imrét láthatták, Tótot Kovács József, Mariskát Szabó Rózsi és Ágikát Kövesdi Szabó Mária játszotta. Ezt követően 2007-ben tekinthette meg a közönség Örkény remekét Vas-Zoltán Iván rendezésében.
Az Őrnagyot Petrik Szilárd, Tótot Pólos Árpád, Tótnét Cs. Tóth Erzsébet, Ágikát Rák Viktória, a Postást Benkő Géza játszották. A mostani komáromi szereposztásban a Nyitrán játszó Oszlík Péter m.v. az Őrnagy, Gáspárik Attila m.v., a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója alakítja Tótot, Molnár Xénia (Mariska) és Hostomský Fanni (Ágika) oldalán.
A történetet mindenki ismeri, valamennyiünk könyvespolcán ott a Tóték. 1942-ben Tóték fia, Lajos az orosz fronton teljesít szolgálatot. Egy nap levél érkezik tőle, hogy sikerült rávennie parancsnokát, Varró őrnagyot, hogy megromlott idegállapota miatt két hét betegszabadságra hozzájuk érkezzen, Mátraszentanna kicsi hegyi községbe. Tóték mindent megtesznek, hogy az őrnagy a lehető legjobb véleménnyel legyen róluk, hogy fiuk számára elviselhetőbbé tegyék a katonaságot. Még abba is belemennek, hogy az őrnagy végezze velük kedvenc hobbijukat, a dobozolást. Ám ahogy telik az idő, az őrnagy képtelenebbnél képtelenebb kívánságokkal áll elő, ami szörnyű tragédiával végződik. Gyula fiuk pedig közben elesik az orosz fronton.
Ivan Blahút, az előző komáromi bemutató rendezője, a díszletet is kartonpapírból tervezte. Az emlékezetes kinti vécés jelenetben, amikor a második felvonásban az Őrnagy (Benkő Géza) a tűzoltóparancsnok Tót (Németh István) mellé kéredzkedett a budin, és együtt söröztek, egy hatalmas, szintén kartonból készült légy jelent meg a bodé mellett a színpadon.
Egy kiváló vendégelőadást is láthatott a Tótékból a komáromi közönség. A beregszásziak 2004 nyarán a Gyulai Várszínházzal közösen bemutatott legendás előadását, Vidnyánszy Attila rendezésében. A produkció felújítását most, az orosz–ukrán háború árnyékában ismét játsszák a budapesti Nemzeti Színházban, az idei Ördögkatlan Fesztiválon és másutt is, Trill Zsolttal az Őrnagy szerepében.
A Tóték huszonnégy év után került ismét a Komáromi Jókai Színház színpadára a Marosvásárhelyen született Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója rendezésében. Horesnyi Balázs díszlettervező díszletének domináns elemei a fehér ingek, amelyeket az interneten is kért a színház a komáromiaktól. Több száz fehér ing érkezett. Ezekre vetítik a korabeli, második világháborús filmhíradók részleteit. Közben többször felcsendül Karády Katalin slágere, a Valahol Oroszországban. A színpadon látható miliő (Papp Janó jelmezeinek is köszönhetően) a mostani háborús helyzet miatt még drámaibbnak hat. A Tóték a háborúról, a diktatúráról, a megfelelés értelmetlenségéről szól. A komáromi előadás ettől még egy lépéssel tovább megy.
A zárójelenet döbbent csendjében, amikor Tót megunva az Őrnagy elviselhetetlen alázásait, négy egyforma darabba vágja a férfit a mályvák között, majd véres arccal, véres ruhában visszajön a színre, magával hozva a margóvágó kést, amelyről vér csorog, és aludni indul Mariskával. Ágika hosszan nézi, majd fogja a hatalmas kést, és apja után megy a szobába. Ami ezután történik, a néző számára már láthatatlan.
Hostomský Fanni tökéletesen megrajzolja az Őrnagyba fülig beleszerelmesedő, annak minden szavát leső kamaszlány szerepének ívét. Oszlík Péter fokozhatatlanul profin alakítja a fronton megzakkant Őrnagyot. Molnár Xénia palóc Mariskája emlékezetes alakítás. Gáspárik Attila Tót szerepében az utolsó jelenetben félelmetes igazán, mert megmutatja igazi énjét, azt, hogy végig színházat játszott az őrnagynak.
A leveleket a hangulata szerint osztályozó postást a Jászai Mari-díjas Fabó Tibor alakítja. Monológjai nem egyszer derültséget keltenek a nézőtéren, oldva ezzel az előadás drámai feszültségét. Gizi Gézánét, a gyantaszedők angyalát az 1998-as Tóték Ágikája, Holocsy Krisztina játssza, bátran megmutatva a nő férfifogó praktikáit. Tomaji plébánost Olasz István adja, nagy nyelvi bravúrral. Cipriani professzor apró, de annál fontosabb szerepében Matusek Attila áll a közönség elé. Cipriani világosítja fel Tótot, hogy a háború után még az őrnagy parancsnokának a parancsnokát is ki fogják végezni. Ez vezet a tűzoltóparancsnok végzetes döntéséhez.
A színészek imádták a próbafolyamatot Béres Attila rendezővel. Ezt Oszlík Péter árulta el egy vele készült interjúban. A nyitrai Andrej Bagar Színház színművésze tizenhatodik ottani évadát tölti, huszonkét éve nem játszott magyarul. Gál Tamás színházigazgató az évadzárón elmondta, büszke arra, hogy az előadás úgy került színpadra, ahogy Béres Attila rendező megálmodta. Az előadás az új évadban ott lesz a marosvásárhelyi színházi fesztiválon. És gyanítom, hogy nagyon sokáig műsoron marad még.
Megjelent a Magyar7 2022/29.számában.
