A Trianon-centenáriumról és a Márai-jubileumról is megemlékeztek Komáromban
A száz évvel ezelőtt meghozott gyalázatos döntésről, a nemzet- és hazaszeretetről, anyanyelvünk és kulturális örökségünk mindenkori vállalásáról szóló költemények, dalok, megzenésített versek és más írások hangzottak el a komáromi Csemadok-székházban december 7-én bemutatott Őrzők, vigyázzatok a strázsán! című zenés-irodalmi összeállítás során. A Teátrum Színházi Polgári Társulás és a Csemadok Komáromi Városi Szervezete a Trianon-estek keretében nem csak a Trianon-centenáriumról, hanem Márai Sándor születésének 120. évfordulójáról is megemlékezett.
Stubendek László, a Csemadok Komáromi VSZ elnöke bevezetőjében elmondta: a Trianon-estek című ismeretterjesztő sorozatot Bajcsi Ildikó további ifjú történészekkel együtt a centenárium alkalmából indította, ám annak zökkenőmentes lefolyását nehezítette a koronavírus-járvány. Annak decemberi részében már nem a történészeknek, hanem a művészeknek jutott szerep, hogy emlékeztessenek a jelenlegi sorsunkat is befolyásoló eseményekre. Majd Radnóti Töredékéből idézett: „ Oly´ korban éltem én e földön, /mikor ki szót emelt, az bujhatott,/ s rághatta szégyenében ökleit, – / az ország megvadult s egy rémes végzeten/ vigyorgott vértől és mocsoktól részegen“. Hangsúlyozta: 1920-ban példátlan nemzetgyilkosság, Magyarország megcsonkítása történt.
Azután Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja és Zsákovics László zenetanár (szólógitár), a közkedvelt Memória Társulat művészeti vezetője nagyszerű tolmácsolásában hangzottak el a szívre és észre egyaránt ható művek, s a 75 perces előadásukat Dráfiné Szabómihály Borbála hajdani tényeket is felelevenítő diavetítése színesítette.
A sajátos hangulatú időutazásunk során a címadó Intés az őrzőkhöz című Ady Endre-versen kívül további „örökzöldek“: Dsida Jenő Psalmus Hungaricusa, Wass Alberttől az Üzenet haza, Reményik Sándortól az Eredj, ha tudsz, Gyurcsó Istvántól Az unokák megszületnek, Ozsvald Árpádtól a Hettita ballada, Ábrányi Emiltől az Él a magyar és Márai Sándortól az Állam és haza című művek szintén elhangzottak. Érdemes megjegyezni a 120 évvel ezelőtt született Márai által leírtakat:
Zsákovics László lelkünk húrjait is megpengette az általa nagy átéléssel eljátszott népdal-átiratok, Gágyor József-, Sebő Ferenc-, Szécsi Margit-, Rácz Olivér- és Dénes György- művek, valamint saját szerzemények során.
Az olykor szívfacsaró, máskor reménykeltő összeállításban a tájainkon tán´ kevésbé ismert kárpátaljai Kovács Vilmos és Sáfáry László, továbbá az Újvidékről származó Szűgyi Zoltán és Fehér Ferenc költeményei ugyancsak helyet kaptak. Csáky Pál Vita a nemzetért című igazságkereső írása által pedig a Magyarország feldarabolásáról döntő és az új világégésnek megágyazó „békecsinálók“: Georges Clemenceau francia és David Lloyd Geroge brit miniszterelnök, valamint Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök is „életre keltek“.
A vádbeszéd szerzője szembesítette őket és a további szövetségeseiket milliók egyhangú, lesújtó véleményével: „önöknek az emberiség szemétdombján van a helyük“.
A vastapssal végződő produkció után id. Hollósy Tamás, a nemzettudat erősítését szintén szívügyének tartó Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság elnöke jelképes ajándékkal köszönte meg a két művész előadását. A járványügyi előírásokat betartó jelenlevőknek lehetőségük nyílt a korábban megjelent Dráfi-CD-k megvásárlására és dedikáltatására is.
Dráfi Mátyás a Ma7.sk-nak elmondta: „Ez az összeállításunk már tavasszal elkészült, de a világjárvány miatt korábban csak Esztergomban és a Karvai Mezőgazdasági Középiskolában mutathattuk be. A külhoni magyar szerzők művei által nem csak a Trianon-centenáriumról akartunk megemlékezni, hanem azt az 1990. április 11-én Kassán született Márai Sándor író-költő-újságíró emlékének is szenteltük. Bár a pandémia idején nagy merészség tervezni, de – igény szerint – e produkciónkat majd több helyen, esetleg iskolákban is is szívesen bemutatnánk. Szeretettel várjuk a meghívásokat!“.
Azt is elárulta: a Teátrum Színházi Polgári Társulással idén nyárra időzítették a Háry János című, általa rendezendő Kodály Zoltán-daljáték bemutatását.
Zsákovics László az elmondottakhoz hozzáfűzte: „A ma bemutatott műsort javarészt jeles felvidéki magyar költők általam megzenésített verseivel és a Hazám, hazám című dal Trianon-centenárium alkalmából készült átirataival színesítettem. Nem hagyhattam ki a Madárka, madárka című népdal-feldolgozásomat, továbbá a Mi lesz velünk, magyarokkal? s az anyanyelv szeretetéről szóló Vallomás című megzenésített Gágyor József-remekeket, valamint a Szécsi Margit-Sebő Ferenc-féle Úgy néztem című művet sem. Mindez CD-re kívánkozna, de sajnos, manapság nem nagyon kelendőek az ilyen lemezek. Ezért a későbbiekben talán majd az online térben tesszük közzé az itt hallottakat“.
