125 éves a Vígszínház
1896 május elsején Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit a budapesti Vígszínház, amely a polgárság színháza szeretett volna lenni. Első igazgatója a kolozsvári Ditrói Mór volt (nemrég Fesztbaum Béla írt róla pompás monográfiát), s a színház pár második világháború utáni évet leszámítva ugyanazon a helyen, ugyanazon a néven fogadta a látogatókat. 1967 óta a színház másik játszóhelye a Váci utcában található Pesti Színház is, amely elsősorban kamaradaraboknak ad helyt, ahogy a Víg Házi Színpadon is tartanak bemutatókat, legutóbbi online bemutatójuk a felvidéki Durica Katalin A rendes lányok csendben sírnak c. regényének színpadi adaptációja volt.
A neobarokk, Helmer és Fellner cég (ők építették a kecskeméti és a kassai színházat, ahogy a Blaha Lujza téri egykori Nemzeti épületét is) által tervezett épület akkor még egy szinte lakatlan területen épült a Nyugati tér és a Margit híd között a Lipót körúton (ma Szent István körút). A kezdet nem volt egy sétagalopp, hisz 1 200 fős nézőteret kellett megtölteni, s bizony akkoriban még egy-egy előadást nem játszottak évekig repertoárban.
Könnyed francia bohózatok mellett Csehov és több magyar szerző is megtalálja a helyét az épület falai között, így Molnár Ferenc legtöbb bemutatója a Vígben zajlik, itt bukik meg először a később világsikert elért Liliom is, de itt mutatják be Bródy A tanítónőjét, ahogy Lengyel Menyhért világsikert aratott Tajfunját, Szomory Dezső Györgyike, drága gyermekét, Herczeg Ferenc Kék rókáját, Heltai Jenő Tündérlaki lányok c. keserédes vígjátékát, de Móricz Úri muriját, s Mikszáth Noszty fiúját a Korompán született Harsányi Zsolt átiratában, aki egy ideig volt a színház igazgatója is.
Ahogy itt kerültek magyarországi bemutatásra Csehov Ványa bácsi, Három nővér és Ivanov c. darabjai is.
A színház első sztárjai közé tartozott Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Góth Sándor, a Gombaszögi nővérek, Szerémy Zoltán, s akiket már a hangosfilmekből személyesen is jól ismerhetünk: Csortos Gyula, Törzs Jenő, Darvas Lili, Makay Margit, Somlay Artúr, Rajnai Gábor, Mály Gerő, Karády Katalin, Hajmássy Miklós, Lázár Mária, Perczel Zita és Jávor Pál, aki innen szerződik majd 1935-ben sokadmagával egyetemben Németh Antal Nemzetijébe.
A második világháború végén a színház épületét bombatámadás éri, ezért a Somló István-Tolnay Klári-Benkő Gyula triumvirátus által igazgatott színház ideiglenes helyre kényszerül, s még a nevét is elveszíti. Évekig a Magyar Néphadsereg Színháza néven funkcionál, míg végre visszakaphatja eredeti nevét. Az ötvenes években egy ideig Magyar Bálint irányítja a színházat, aki a színház 1949-ig tartó történetét is megírja majd.
A színház következő aranykorát a hatvanas években, Várkonyi Zoltán irányítása mellett éli majd, amikor a Nemzeti mellett az ország másik jeles társulatának számít.
Könnyű nekik, mondhatnánk, hisz olyan nevek vannak a társulat listáján, mint Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Páger Antal, Bilicsi Tivadar, Pethes Sándor, Sulyok Mária, Benkő Gyula, Ajtay Andor, Tomanek Nándor, Bárdy György a fiatalabbak közül Harkányi Endre, Tahi Tóth László, Halász Judit, Tordy Géza, Kern András, Venczel Vera, Szombathy Gyula, Hegedűs D. Géza, Eszenyi Enikő s a felvidékiek: Darvas Iván, Bulla Elma, Pándy Lajos, Kaszás Attila, és a jelenlegi társulat benjáminja, a királyhelmeci Dino Benjámin. S játszott a Vígszinház deszkáin Dráfi Mátyás is, mégpedig az Eszenyi Enikő rendezte West Side Story-ban.
Legendás előadások egész sora követi egymást, jusson csak eszünkbe Horvai István Csehov sorozata (A Ványa bácsiban egy színpadon Latinovits, Darvas, Ruttkai és Venczel), Örkény István Macskajátékja és Pisti a vérzivatarban ősbemutatója, Shakespeare Rómeó és Júliája Latinovitscsal és Ruttkaival, akik Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem c. darabjában találkoznak először, s természetesen Molnár Ferenc.
A hetvenes években megjelenik Presser Gábor s a musical műfaja is, előbb a Képzelt riport, majd a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Harmincéves vagyok, a Kőműves Kelemen, s napjainkban a levehetetlen, sokszoros szereposztást megélt A padlás, A dzsungel könyve vagy A Pál utcai fiúk. Várkonyit Horvai, majd Marton László követi az igazgatói székben, aki Eszenyi Enikőnek adja át az igazgatást, míg jelen pillanatban Rudolf Péter várja, hogy a vírus elmúltával kitárja a 125 éves teátrum kapuját.
Emlékszem, 1989 január negyedikén léptem át először a Vígszínház kapuját, budakalászi barátnőm invitálására A padlást néztük meg pótszékről. Pár hónappal később édesanyámmal a Csókos asszonyt láttuk Dravas Ivánnal, Kern Andrással, Pápai Erikával és Kaszás Attilával, s milyen jó volt akkoriban, még elértük az éjjeli Polonia gyorsvonatot, s hajnalban már otthon is voltunk.
Rudolf Péter személyes invitálására a következő élmény Gyurkovics Fekvőtámasza, Kornis Mihály botránydarabja, a Körmagyar és természetesen a Fekete Péter volt, amely akkora siker volt, hogy évekkel később ismét felújítottak, s itt most gyorsan megállok a felsorolásban, hisz akkor reggelig nem érnék a cikk végére.
Pár emlék azért: Az ügynök halála Tordy Gézával, a III. Richárd Kern Andrással, a Víg történetét felidéző Szent István krt.14. c. Presser-Kern musicallel, amely méltatlanul kevés előadást élt meg, A vörös oroszlán Venczel Verával, Márai Sándor Hallgatni akartam c. egyszemélyese Hegedűs D. Gézával, A nagy Gatsby ifj. Vidnyánszky Attilával és Vecsei H. Miklóssal s eddigi utolsó élő vígszínházi előadásom, szintén Vecseivel a II. Richárd a Pestiben Tompa Gábor rendezésében.
A Vígszínház online ünnepel, a héten több híres előadását is ingyen megnézhetjük a vigszinhaz.hu oldalon,
ma Az üvegcipőt Benkő Gyulával, holnap a Jó estét nyár, jó estét szerelem c. musicalt, csütörtökön a Csókos asszonyt, pénteken a Dühöngő ifjúságot Kaszás Attilával, Eszenyi Enikővel, Pap Verával, Szarvas Józseffel és Mádi Szabó Gáborral, s zárásként szombaton A padlás ősváltozatát szintén Kaszás Attilával, Igó Évával, Pápai Erikával, Rudolf Péterrel, Balázs Péterrel, Hegedűs D. Gézával és Mamóka szerepében Tábori Nórával. Megborzongok, ha arra gondolok, pár nap múlva újranézhetem életem első vígszínházi élményét.
Isten éltessen 125 éves Vígszínház!