Vincent van Gogh különös világa egy különös tárlaton – KÉPEKKEL
A Vincent van Goghról készült multimédiás vándorkiállítás, a The Immersive Experience (A magával ragadó élmény) februári megnyitása óta hatalmas az érdeklődés a különös vizuális élmény iránt. A tárlaton nincsenek is eredeti művek, csupán azok vizuális megjelenítései. A hang- és fényjátékokkal gazdagított élményszerzést három részre bontották a szervezők: az első hasonlít leginkább a klasszikus tárlatra, a művész életéről és munkásságáról szól. Itt vetítik a Csillagos éjről szóló kisfilmet, amely szerint a művész egy-egy színből azért használt sokféle árnyalatot, mert színvak volt.
Ezt követi a leglátványosabb része a multimediális kiállításnak, amelyet nyugágyból lehet végignézni. A hatalmas terem falain – sokszor a padlón is – életre kelnek a művész ismert alkotásai, miközben a zenei aláfestés, a falon megjelenített gondolatok, illetve a narráció is erősíti az élményt.
A kiállítás harmadik része már a VR-szobához kötődik, ahol – felár megfizetése után – a kreatív látogatók kiszínezhetik Van Gogh alkotásait, a VR-szemüveg segítségével bekerülhetünk a festő műveibe.
A szokatlan kiállítást már a világ több mint 40 országában milliók látták. Elnyerte a legjobb kiállítás és a legjobb immerzív kiállítás díját az Eventex 2023 Awardson, a CNN pedig a világ 12 legjobb immerzív élménye közé választotta.
Mégsem egyértelmű a siker, a művészek és a művészet kedvelőinek jó része úgy érzi, a tárlat azokat szórakoztatja, akik könnyen fogyasztható tartalomra vágynak. Az is gyakran megfogalmazódik, hogy minden csak a bevételről szól. Nos, tény, hogy nyugdíjasként 7000 forintot fizettem az egyórás élményért.
A kiállítás szervezői azzal védekeznek, hogy ebben a formában könnyebb eljuttatni a művészetet a fiatalokhoz, illetve a nagyközönséghez. Ők csak az újfajta kultúrafogyasztásra reagáltak.
Én azzal zárnám le a vitát, hogy egy hagyományos kiállításon azt látom, azt érzem, amit a kép kivált belőlem, ráadásul az gondolkodásra késztet. Itt azonban a festő alkotásairól megformált véleményt készen kaptam. Ugyanakkor újszerű volt, és a nagyközönség számára valóban érthetőbb.
Én a vitát nem akarom eldönteni, inkább azt mondom, bárki megfogalmazhatja saját véleményét, mert a kiállítás előreláthatólag szeptember 1-éig tekinthető meg a BOK csarnokban.
A kiállításon van Gogh 200 művét láthatjuk. Emblematikus műve, a Napraforgók, így nem véletlen, hogy az előcsarnokban sok-sok napraforgó fogadja a látogatót.
A 11 képből álló dupla vászonsorozat ma különböző galériákban látható. Az első sorozat 4 képből álló darabja Párizsban készült, és a virágokat az asztalon ábrázolja, a második sorozat 7 képe – napraforgó vázában – Arles-ban. Ezek közül egy a világháború idején elkallódott. Az első sorozat egyik darabja egy párizsi kávéház falán lógott, amikor Gaiguin felfedezte magának, és el volt ragadtatva tőle. Nem csoda hát, hogy Van Gogh a napraforgók nagy részét barátja, Gauguin vendégszobájába szánta, akire nagyon felnézett. Ez a téma jó alapnak bizonyult számára a szín-árnyalatok tanulmányozásánál. A virág életének minden fázisát megfestette. Megszállottan finomította művészetét, a napraforgók mellett az íriszek és a rózsák is megihlették.
A kiállításon ismert művei közül látható még a Van Gogh szobája Arles-ban, a Csillagos éj a Rhône felett, a Gyökerek, illetve az Önarckép levágott füllel.
Összesen mintegy 2000 képet festett, nagy részét életének utolsó évtizedében. Munkái ma rekordösszegekért kelnek el, ám életében mindössze egy képet sikerült eladnia.
Vincent van Gogh életművét tulajdonképpen öccsének az özvegye mentette meg azzal, hogy a gyűjtemény nagy részét az Amsterdami Múzeumnak adományozta.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/19. számában.
