Vernisszázs a szilánkos mennyországban
Kettős kiállítás nyílt meg péntek délután a párkányi Bartha Gyula Galériában Fényszilánkok címmel. Molnár Wirth Rozália főként szakrális tematikájú üvegvitrázs alkotásait Valacsay Olga ékszerkészítő munkái kísérték el a Duna-parti városba.
Molnár Rozália az üvegvitrázs szeretetét és a hozzá szükséges felszerelést nagylányától örökölte meg, aki a gútai magániskolában tanulta ki a mesterséget. Akkor még nem is sejtették, pár évvel később az édesanya lesz az, aki ebben a tevékenységben találja meg az önkifejezés és kiteljesedés módját. Lánya életútja másfelé kanyarodott, az üveglapok megmunkálására felsorakozott ollók és csiszolók csendben várták az új kezdetet. Mikor kisebbik fia is elérte az iskolaköteles kort, s több ideje nyílt az önmegvalósításra, belevágott a vitrázsmesterség elsajátításába.
A kezdetekkor a szétszabdalt ujjbegyek mindennaposak voltak, az üveglapok sérülésmentesen történő apró részekre vágása ugyanis nagy rutint kíván. Rozika, ha lehet, mindettől még elszántabban dolgozott és sorra születtek a művek, melyeket ő maga színes álmoknak tart.
Főként a szakrális tematika jellemzi műveit.
A Párkányba hozott kiállítási anyagban több vallási ihletésű fényszilánk-kollázs látható a Szentlélek ábrázolásától, a Szűzanya éteri mosolyáig.
Munkáira a színek bátor használata és a különböző aspektusok egyszeri jelenléte jellemző, vidámságot, örömöt, boldogságot közvetítenek. A párkányi megnyitó remek hangulata a bizonyíték rá:
az alkotások működnek, mosolyt csalnak az arcokra és békességet árasztanak a szívekbe.
A szakrális témákon kívül Molnár Rozália a régi magyar mintakincsekből, hímzésmintákból inspirálódik. Emellett pedagógusként a gyermekek és meseviláguk ábrázolása is szeretett témái közé tartozik.
Ezek közül láthatunk is egy kecses női alakot a párkányi kiállításon.
Nehezen adtam be a derekam, hogy kiállítsam alkotásaimat, de családom, valamint Dolán György, akadémiai festőművész és Szilas László kurátor bátorítottak, megéri ezeket a nagyközönségnek megmutatni.
Most már érzem, jól döntöttem,
Első kiállítás óta három év telt el, és a tárlat pedig egyre több helyre eljut. Párkány után ebben az évben még Füleken, Tapolcán és Szímőn láthatja a közönség. Az alkotáshoz lélekben is erőt gyűjt, nem mindennapi módon: csíksomlyói zarándokúra készül… gyalogszerrel. Öt hét alatt 874 km megtételét tervezi.
– avat be a tervekbe Molnár Rozália.
A megnyitó szavai után a galériát fényárba borították a színes Tiffany-üvegből készült alkotások. Ahhoz ugyanis, hogy a képek teljes pompájukban megmutathassák magukat, mesterséges megvilágítást kapnak: a háttér és az üveg között LED-szalag fut, így keltve életre a fény és a szilánkok játékát.
Egy éve kiállításain Valacsay Olga egyedi ékszerei is megjelennek.
Közös barátaik ötlete nyomán vágtak bele a kettős kiállítások szervezésébe. Olga is pedagógus, öt gyermekéből három lány, ebből kifolyólag a gyöngyözés és egyéb kézműves technikák mindig is közel álltak szívéhez. Sőt ezermester apja, ügyes kezű anyukája is a kézművesség szeretete felé terelték.
Egyedi ékszereket kezdetben egy-egy ruhához, frizurához készített, majd önálló szettek tervezésébe fogott. Ötleteit kis füzetbe rajzolja, majd mikor kész a terv, nekilát a megvalósításnak.
– meséli Olga.
Ékszereit gyöngyből és filcből készíti, hímzőfonal, arany- és ezüstszál díszítéssel. Egy pár fülbevaló és nyaklánc két hétig készül kezei alatt.
A kiállítás anyaga Párkányban március 4-ig tekinthető meg a Bartha Gyula Galériában.
