A megnyitó elején Both Kevin zongorajátékát hallhattuk, majd Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere köszöntötte a vendégeket és köszönte meg a szervezők, elsősorban Mikóczy Dénes munkáját, aki nélkül ez a tárlat nem jöhetett volna létre:
Anikónak is köszönöm, hogy itt van velünk. Talán az itt lévők nem is tudják, de úgymond személyes kapcsolatban is vagyok vele, hiszen ő szintén magyar szakos pedagógus, ahogy én is, és 2004-től majdnem minden évben találkoztunk a helyesírási versenyeken. Lehetőségem nyílt ellátogatni a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolába is, mint versenyhelyszínre, ahol Anikó is tanítja az ifjúságot, és jó érzés oda menni, hisz tele van a műveivel az iskola előcsarnoka, ezért úgy gondolom, hogy ott is élmény lehet dolgozni és tanítani.”
Simon Anikó Mikóczy Dénestől, a Pro Megere polgári társulás elnökétől kapta a felkérést műveinek bemutatására. A szervezet elnöke a helyszínen egyben méltatta is az alkotó munkáját:
Különös ragyogás tölti be most a nagymegyeri Corvin Mátyás Művelődési Központ kiállítótermét. Valami más ez a megszokott, akár az általam is rendezett képkiállítások megnyitóin túl, a kiállított alkotások szépségét és mondanivalóját megtetőzve most valahogy több fény, kristályok ragyogására emlékeztető szépséges színhatások kápráztatnak el vagy érintenek meg bennünket.”
Simon Anikó Dunaszerdahelyen született, s igazi lokálpatriótaként ezer szállal, sok-sok emlékkel kötődik szülővárosához és a Csallóközhöz. A szülőföldhöz való ragaszkodása érezhetően sugárzik alkotásaiból. Középiskolai tanulmányait a dunaszerdahelyi gimnáziumban végezte, majd 1990-ben a Nyitrán végzett magyar nyelv és irodalom–képzőművészeti nevelés szakon, s még abban az évben a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola tanára lett, ahol mai napig is tanít.
A művészi alkotás az önkifejezés egyik formája, ezért biztosan nem véletlen, hogy ki melyik technikát választja, melyiket érzi sajátjának. Én a síküvegfestéssel foglalkozom, alkotásaimat áttetsző üveglapra festem, oldószeres művészfestékkel. A magyar népművészeti forma és színvilága irigylésre méltóan gazdag, sokszínű, a magyar népművészet jelképrendszerét ősi kincsnek gondolom. Alkotásaimban ezt a jelképrendszert nem átmásolva, hanem továbbgondolva, gyakran használom. Alkotásaink témái gyakran a nemzeti kultúránk jelképei, például a turul, az életfa, a csodaszarvas. Lírai, absztrakt alkotásaimon (Életkövek, Lélekfeszülések című sorozatok) a vonal, a forma, a szín kölcsönhatását keresem és a valóság mélyebb rétegeinek feltárása foglalkoztat. Színek ritmusával, dekoratív, síkszerű felületekkel ábrázolom élményeimet, ismereteimet a világról”,
meséli az alkotás folyamatáról a művésznő.
Simon Anikó a kortárs művészetben betöltött jelentős munkásságáról tanúskodik, hogy több művészeti társaság tagjaként is tisztelhetjük. Tagja többek között a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének, a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesületnek, a Nyugat-szlovákiai Képzőművészek Társaságának és a Szlovák Képzőművészeti Uniónak. Önálló kiállítással jelentkezett a dunaszerdahelyi református templomban, a csilizradványi kultúrházban, Tallóson, Somorján, a gellei kultúrházban, a Csallóközi Múzeumban és a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban Dunaszerdahelyen, Lábatlanban, Esztergomban, Párkányban, a komáromi Limes Galériában és a helyi Csemadokban, s most itt, Nagymegyeren. Természetesen csoportos kiállításokon is részt vett, ami által alkotásai még több helyre eljutottak. Kurátori munkái közül a legfontosabbak a Csallóközi Múzeumban megrendezett kiállítások, Hangácsi István kiállítása, a Muravidéki Baráti Kör egyesületének csoportos kiállítása, Végh Péter tárlata és legutóbb a nagy sikerű Karácsonyi Szalon, a Nyugat-szlovákiai Képzőművészek Társaságának csoportos kiállítása.
Nagyon szépen köszönöm mindannyiuknak, hogy eljöttek és drága idejükből időt szakítottak arra, hogy alkotásaimat megnézzék, mert nekem fontos az, hogy a kiállításomon tudjam megmutatni az alkotásomat. Gondoljanak bele, ha egy költő megír egy verset, és berakja az asztalfiókba, az semmit nem ér. Az én festményeimről is azt gondolom, hogy ha megfestem, otthon tárolom, és csak én látom őket, esetleg a családom, akkor azok sem érnek semmit, ezért örülök, hogy először, de végre eljuthattam Nagymegyerre is, és hogy önök megtiszteltek jelenlétükkel. Külön köszönöm a város polgármesterének, Soóky Mariánnak, hogy jelenlétével és köszöntőjével megtisztelte ezt a kiállítást, és nagy köszönet illeti Dénest is, aki a tárlat ötletadója volt. Ő volt az, aki felkért, és azt mondta, Anikó, rendben lesz minden. És én most nagyon örülök és köszönöm, mert most azt érzem, az ő segítsége nélkül ez nem jöhetett volna létre”,
fejezte ki háláját a művésznő.
