Tichy Kálmán életműve Rimaszombatban
Október elsejétől november végéig Rimaszombatban is látható a Tichy Kálmán 1888-1968 című emlékkiállítás, amely Rozsnyó híres szülötte, a festőként, grafikusként, néprajzkutatóként és muzeológusként is maradandót alkotó Tichy életműve előtt tiszteleg.
A megnyitón Pavol Lackanič, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója megköszönte a lehetőséget a Gömör-Kishonti Múzeumnak, hogy Rimaszombatban is bemutathatják a tárlatot, amely a tavalyi emlékév alkalmából állt össze, és Tichy varázslatos életművéről igyekszik áttekintést adni. Felidézte, hogy Tichy Kálmán születésének 130. és halálának 50. évfordulója kapcsán milyen rendezvények – nemzetközi konferencia, kiállítás, előadások – valósultak meg Rozsnyón. A város akkor in memoriam díszpolgári címet adományozott Tichy Kálmánnak, s egy emléktáblát avattak tiszteletére.
A tárlat anyaga egyrészt a Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteményéből jött létre, másrészt megszólították azokat a polgárokat is, akiknek birtokukban vannak Tichy Kálmán művei, hogy közösen hozzanak létre egy egyedi kiállítást.
Összesen egy tucat helyről érkeztek felajánlások, így állt össze a tárlat, amelynek kurátorai Sylvia Holečková és Lázár Éva voltak, munkájukat pedig Edita Kušnierová művészettörténész segítette. Holečková elmondta, Tichy Kálmán sokoldalú és kiváló muzeológus volt, akinek elhivatott munkája nagy mértékben hozzájárult a rozsnyói muzeológia jó hírnevének megteremtéséhez.
Legnagyobb sikere a Városi és a Bányászati-Kohászati Múzeum 1940-es összevonása. Nagy erőfeszítéseket tett a gyűjtemény megfelelő elhelyezéséért, s azért, hogy a gyűjteményeket állandó kiállítások formájában elérhetővé tegyék a nyilvánosság számára. Tichy lett egyébként az egyesített intézmény igazgatója is.
Tichy Kálmán fő tevékenységei közé tartozott az egész gömöri régió fáradhatatlan kutatása, az értékes múzeumi anyag gyűjtése. Kutatásai eredményeit különböző formákban publikálta, mindezek mellett termékeny és elismert képzőművész volt.
Az emlékkiállítás összeállítása során is a festészetét és a képzőművészetet helyezték előtérbe, így több mint 50 festménye, rajza és grafikája látható a tárlaton, amelyet az aláírásával ellátott személyes tárgyai (hegedű, kalap, cipő, üvegcsék, dísztárgyak, pipák, képes albumok, vázlatfüzetek) tovább gazdagítanak.
Lázár Éva elárulta, hogy Tichynek rimaszombati kötődése is van, mivel szülei rimaszombatiak voltak, sőt bátyja, Gyula is a városban született, ezután költöztek Rozsnyóra, ahol 1888-tól kisebb megszakításokkal egészen 1948-ig élt.
A második világháború után kitelepítették és életének utolsó 20 évét Budapesten élte le, de szíve mindig visszahúzta szülőföldjére.
Nagyon szerette Rozsnyót, ami művészetében is visszaköszön. Számos olyan épületet, utcarészletet festett le, amelyet azóta – főként a szocializmus évei alatt – leromboltak, ezért munkásságának dokumentarista jellege is van. Örömmel járta a környéket és a természetet. Festményein a krasznahorkai vár, a felső-gömöri táj, és sok egyéb település látképe felbukkan.
