2022. november 13., 17:47

Őszi kultúrkorzó Mikóczy Dénessel

Szakmai és személyes tapasztalatom is fűződik a MEGER Art szimpóziumhoz, ami a Kárpát-medencei művészek munkájának egyik fokmérője is lehetne, és szakmai vérfrissítést ad a hazai és a külhoni magyar alkotóművészek gárdájának. Mikóczy Dénes pár éve vált a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének hivatalos tagjává.  

Meger Art
Meger Art

Az egyesületen kívül Nagymegyer környékén is ismerik, szervez, művészeti eseményeket igazgat, magángaléria-tulajdonos, mindemellett hosszú évek óta a MEGER Art szimpózium fő szervezője. A kihagyhatatlan művészeti eseményre minden év szeptemberében kerül sor. Ő maga úgy fogalmaz, hogy „a kultúra, a művészet szerepe megkérdőjelezhetetlen a társadalomban, hiszen lényegében befolyásolja annak fejlődését és sorsát. Az aktív, nem közömbös embert kötelezi a tudatos szerepvállalásra, felelősséggel tartozik környezete fejlődéséért, hogy az ott élő polgárok, a felvidéki magyarság igényesebb életet élhessen.”

Évről évre számos művész jelenik meg a MEGER Art szimpóziumán, vannak visszajáró művészek is. Egy emberként tartod kézben mindezt már hosszú évek óta.  Mi motivált, amikor elindítottad a MEGER Artot? 

2006-ra nyúlik vissza a szimpózium története. Egy uniós pályázati felhívásra reagálva indult útjára a PRO MEGERE Polgári Társulás és vele együtt a nemzetközi szimpózium. Biztos többen emlékeznek, kezdetben Csallóköz színei néven hirdettük az eseményt.  Az évek alatt több helyszínt kipróbáltunk, de a Plauter Kúria mára jól bevált helyszínnek minősült. Idén már a hetedik alkalommal rendeztük meg itt a szimpóziumot örök támogatómmal és segítőmmel, Plauter Péterrel, a kúria tulajdonosával. 

Minden alkotótábor más szellemiségben zajlik. Gondoljunk csak a nagybányaiakra, akik a naturalizmus és a plein air irányzatot honosították meg. Nálad mi a legfontosabb eszmei motívum, amit tovább örökítesz a szimpóziumok által? 

A legfontosabb talán az, hogy az itt készült műalkotások mind nagymegyeri ihletésűek, a szimpóziumon létrejött munkák egytől egyig a Csallóközhöz köthetők. Mindemellett fontos, hogy a szimpózium nemzetközi és meghívásos alapon működik. Igyekszem úgy összeállítani a meghívottak listáját, hogy jó hangulatban teljen az alkotómunka, de folyamatosan hívok új művészeket is. Idén például Hermann Levente marosvásárhelyi, Makai Imre hajdúböszörményi festőművészek és Helyes Jenő bábolnai képzőművész első ízben alkottak velünk. Az újak megjelenése köreinkben fontos, hisz tőlük kapjuk a friss visszacsatolást, hogy jó irányba haladunk-e. 

Mikóczy Dénes
Mikóczy Dénes

Mesés környezetben dolgozhatnak a meghívott művészek. Hogyan telnek itt az alkotás napjai? 

Igyekszem úgy összeállítani az itt megjelent művészek listáját, hogy akik eljönnek, szakmailag és intellektuálisan is rendben legyenek egymással, és termékeny legyen számukra az itt töltött időszak, minél értékesebb alkotások szülessenek. A szimpózium általában 8-10 napig tart, kísérő eseményként esténként szakmai beszélgetésekre is sor kerül az itt megjelent művészekkel. Tavaly Dolán György, ismert felvidéki festőművész és Salamon György, több évig Svédországban is alkotó budapesti festőművész tartottak előadást az avantgárd időszakáról.  Az előadások után kicsit vitatkozunk az élet és a szakma nagy kérdéseiről. Persze, mindezt kulturált keretek között tesszük. Van, hogy közösen meglátogatunk egy éppen zajló, illetve nyíló kiállítást a közelben, bemutatjuk a csallóközi táj változatos világát, animációkat nézünk meg közösen. Az ilyen és ehhez hasonló programok mindegyike egészséges vitára serkenti a résztvevőket, inspiratív hatással van a művészetükre, ettől is más egy kicsit a MEGER Art, a más helyeken szervezett szimpóziumoktól. Idén Nemes László festőművész mutatta be az életpályájáról szóló kiadványt. Ez alaklommal kis kiállítást is szerveztem az ő alkotásaiból, továbbá Borbély Károly, a Széchenyi Egyetem docense, festőművész, grafikus ,,A képzőművészet helye, szerepe és hatása a mai társadalomban” témában osztotta meg értékes, vitaindító gondolatait. 

A szimpóziumot mindig egy kiállítással zárjátok a Pajta Galériában, de saját gyűjteményed is van. Milyen indíttatásból kezdtél gyűjteni, és miket gyűjtesz leginkább? 

A jól megalkotott mű nem válogatja a témát. Lehet mondanivalója, eszmei töltése mind az absztrakt alkotásoknak, tájképeknek, mind az egyéb kategóriába zárt stílusoknak. A nyomatokkal, grafikákkal együtt körülbelül 80-100 művem van. Szeretnék egy állandó galériát ezeknek az alkotásoknak. Hiszem, hogy egyszer sikerül!  

Tudnál mondani pár nevet a gyűjteményedből?

Nem szeretnék kihagyni senkit sem, de most mindet lehetetlenség volna felsorolnom, de azért mégiscsak néhány nevet megemlítenék: Nemes László, Gyalai Béla, Kőrösi Papp Kálmán, Győrffi Sándor, Dolán György, Almási Róbert, M. Kiss Márta, Lebó Ferenc, Borbély Károly, Gonda Zoltán, Balló Andrea, Kovács Csonga Anikó, Pézman Andrea, Dienes Attila, Kovács Zsuzsa, Miklóss Árpád, Czirjék Lajos, Kovács Emil, Németh P. József, Pomothy László és még sok képzőművész.

Művészetpártoló emberként ismer a szakma is, hisz a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete életében is aktívan részt veszel. Kapcsolati tőkéddel, folyamatos jelenléteddel, aktív szerepvállalásoddal az eseményeken sokat teszel a felvidéki művészet megmaradásáért. Mit gondolsz, a hazai kortárs képzőművészet területén milyen kulturális események lennének hiánypótlók?

Természetesen nagyon támogatnám és eddig is támogattam, szerveztem időszakos kiállításokat, történelmi, művészettörténeti előadásokat. Ezeket a feladatokat a jövőben is örömmel teljesítem majd. Röviden, ahol a kultúrának kellő teret hagynak, ott a gazdaság és minden más is sikeresebben működik az ott élő emberek és az egész társadalom javára.

Megjelent a MAGYAR7 45. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.