Nyomtatásban is megjelent a kassai aranykincs-konferencia anyaga

Fábián Gergő 2019. január 29., 12:39

A kassai aranykincs megtalálásának 80. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciáról kiadott kötetet mutattak be  Kassán. A könyv az ott elhangzott előadások anyagát tartalmazza. Kiadója a konferencia egyik szervezője, a Kassai Polgári Klub.

Fotó: TASR

A kassai arany éremlelet egy 2920 aranypénzből, 3 emlékéremből, valamint egy 2,14 méteres aranyláncból álló, 11,5 kg összsúlyú leletegyüttes, amelyre 1935-ben bukkantak rá Kassán, a Fő utca egyik – korábban a Szepesi Kamara birtokában levő – épületének felújítása során. Az érmék túlnyomó többsége magyarországi és németalföldi, de akadnak köztük erdélyi, német, lengyel, cseh, osztrák, olasz, spanyol és más veretek, illetve egy, az i.e. 4-3 századból származó trákiai aranypénz is.

A legértékesebb darab a több mint félkilós aranylánc mellett Ferdinánd 1541-es emlékérme, ebből ez az egyetlen ismert darab, amely nem ezüstből, hanem aranyból készült. A kerek rézdobozba rejtett kincsről a kutatók úgy vélik, Thököly Imre Habsburg-ellenes felkelése idején rejthették el, feltehetőleg valamikor 1679 és 1682 között. Azt továbbra is homály fedi, ki lehetett a tulajdonos. Egyes feltevések szerint maga Thököly volt, de a lelet összetétele alapján valószínűbb, hogy a Szepesi Kamara mint intézmény, illetve a kamara vezetője vagy valamelyik tanácsos lehetett.

Három év múltán jelent meg

Az aranykincs megtalálásának 80. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát szervezett Kassán a Kelet-Szlovákiai Múzeum, a Kassai Polgári Klub és a Szlovák Numizmatikai Társaság. Ennek anyagából készült A Kassai Aranykincs – Košický zlatý poklad 1935 – 2015 című kiadvány, amelyet a Kelet-Szlovákiai Múzeumban mutattak be. Felmerül a kérdés, hogy miért tartott több mint három évig a kötet kiadása. A válasz egyszerű: most sikerült biztosítani hozzá az anyagiakat.

Képgalériánk:
Fotó: TASR

A könyvbemutatón Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy a kassai aranykincs története megtalálása után több mint 80 évvel is nagyszámú kassait érdekel. Hozzátette, a rendezvényen többen részt vettek a 2015-ben megrendezett konferencia előadói közül, kiemelve Ulrich Attila történészt, numizmatikust, Nyíregyháza alpolgármesterét, akinek nagy szerepe volt abban, hogy 2008-ban a kassai aranykinccsel kapcsolatba hozott leletet, az újfehértói aranykincset is láthatta a közönség. Végezetül Pollák megjegyezte, még mindig számos kérdés vár megválaszolásra a kassai éremlelet kapcsán, de addig is „új információkkal gazdagíthatjuk tudásunkat, és talán egy következő konferenciát is szervezhetünk majd erről a témáról”.

Palenčárné Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke emlékeztetett, hogy a konferencia egyik védnöke Szesztay Ádám, Magyarország akkori kassai főkonzulja volt, s a kötet előszavát is ő írta, amelyben úgy fogalmaz, a kincs közszemlére tétele, illetve az azzal foglalkozó konferenciák felhangosítják a lelettel kapcsolatos kérdéseket, és válaszok keresésére ösztönöznek. „Eszmecserére, közös gondolkodásra, közös felelősségre ösztönöznek, és ez által a mi napjainkat is formálják. Ahhoz járulnak hozzá, hogy a közös múlt ne csak tény legyen, hanem közös kincs, közös vagyon, amely – akkor is, ha sokfélék vagyunk, és ezért sokféleképpen értelmezzük jelentőségét – összeköti a napjainkban élőket” – idézte szavait. Palenčárné Csáji Ildikó ezt követően ismertette a szerzőket, s elmondta, a fényképekkel illusztrált kiadvány két nyelven foglalja össze az előadásokat, valamint a sajtóban megjelent híradásokból is nyújt egy válogatást.

Az újfehértói lelet testvére

Ulrich Attila emlékeztettet, a 2006-ban a nyíregyházi múzeumba került újfehértói aranyéremkincs a hatalmas kassai aranylelet kistestvére. „A közel 3000 darabot tartalmazó kassai aranykincs mellett nekünk összesen 361 érmünk van. A közös az bennük, hogy ugyanabban a történelmi zivatarban rejtették el őket” – jegyezte meg. „Azt gondolom, hogy ez a kincs valamelyik prefektusnak vagy a kamarának az abban az időben összeggyűjtött vagyonát tartalmazta, a miénk pedig inkább a Thököly-Rákóczi családhoz köthető, mert olyan aranyak is vannak benne, amit annak a kornak, a 17.századnak a gyermeke egyszerűen nem láthatott. Van benne olyan aranymedál, amit abban az időben csak főuraknak adományoztak, és a nagy aranyak, az értékes aranyforintok száma a lelet százalékos arányában nagy. Mégis összeköti őket az, hogy Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemségének bukásával rejtődtek el, itt a prefektúra pincéjében, nálunk pedig a Kassát, Tokajt Erdéllyel összekötő főút mentén ásták el ezeket az aranyakat” – fejtette ki. „Azok a rejtélyek, amelyek megmaradnak a kincs elrejtésével, igazak Kassára és Nyíregyházra, Újfehértóra is. Azt gondolom, egzakt történelmi választ nem lehet adni arra a kérdésre, hogy ki és mikor rejtette el az aranykincseket. (…) Az utókornak azt kívánom, hogy fejtsék meg ezeket a rejtélyeket” – mondta.

A 2015-ös konferencia több előadója is részt vett a rendezvényen, és néhányan az azóta szerzett új ismereteiket is bemutatták a közönségnek.

Balázs Péter numizmatikus, genealógus elmondta, véleménye szerint a kassai aranykincs egy numizmatikai gyűjtemény, amelyet utolsóként a Rákóczi család kezelt. „A lelet összeállítása alapján egyértelműen numizmatikai gyűjteményről van szó. Ezt támasztja alá a hozzácsomagolt lánc is, amely feltételezésünk szerint az Aranygyapjas rendé lehetett” – mondta hozzátéve, a kincset szövetzsákba csomagolták, azt lepecsételték, majd rézdobozba helyezték, s átadták megőrzésre a Szepesi Kamarának. „Feltételezzük, hogy jegyzőkönyv is készült, de ezt eddig nem sikerült megtalálni” – jegyezte meg. Hozzáfűzte, véleménye szerint az újfehértói lelet szintén a Rákócziak kincstárából származik.

Eleonóra Blašková, a kassai Állami Tudományos Könyvtár bibliográfusa Alois Novák cseh mérnökről, építészről beszélt, akinek neve összefonódik a kincs megtalálásával. Mint elmondta, készül a Kassaiak lexikona 1848-1938 címet viselő háromrészes ciklus következő része, amelyben Novák is szerepel. Hozzátette, az építész – aki honfitársaival hozzájárult a város arculatának megváltoztatásához – amikor 1938-ban távozott Kassáról, több befejezetlen projektjét a cég könyvelőjére, Máday Ferencre bízta. Az ilyen „távirányításos” cégvezetés nehézségeiről tanúskodnak a Máday hagyatékában található iratok, amelyeket a család kölcsönzött, s amely anyag fontos lehet a jövőbeli kutatók számárra. „A most megjelent kötetben a konferencia idején rendelkezésre álló adatok szerepelnek. A Kassaiak lexikonába szánt, Alois Novákról szóló szócikk még nem készült el, dolgozunk rajta, így lehetséges, hogy bővülni fog, illetve pontosítunk bizonyos dolgokat” – mondta.

Újabb konferencia a láthatáron

Palenčárné Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke a bemutatót követően lapunknak elmondta, a 300 példányban megjelent kötet kiadásával nem vesznek búcsút az aranykincstől. „Vannak új kutatási eredmények, illetve dolgok, amiket jó lenne újból bemutatni, úgyhogy valószínűleg a 85. évfordulóra is szervezünk egy konferenciát” – árulta el.

Az írás megjelent a Magyar7 2019/4. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS