Magyar forradalom, 1956 (I) – Los Angeles, Boston, Toronto, San Francisco, Ottawa, New York

Az Amerikai Egyesült Államok a legmérsékeltebb összesítések szerint is legalább 35 ezer embernek adott letelepedési engedélyt, s nem maradt el déli szomszédjától a jóval kisebb lélekszámú Kanada sem. Az amerikai magyar szervezetek ugyancsak számottevő segítséget nyújtottak az újonnan érkezettek beilleszkedéséhez.

A forradalom tízedik évfordulója közeledtével az észak-amerikai magyar közösségekben felvetődött a történelmi esemény megörökítésének szándéka. Többfelé neveztek el utcákat, tereket magyar személyiségekről, a nagyobb szervezetek pedig emlékművek felállítására indítottak gyűjtést. Így tettek a kaliforniai magyarok is, akik a Los Angeles-i önkormányzat által adományozott helyszínen, a MacArthur parkban hozták létre az ötvenhatos emlékművet. A 16 méter magas márvány obeliszk csúcsát kiterjesztett szárnyú turulmadár ékesíti, alul bronz dombormű örökíti meg az október 23-án lyukas zászlóval felvonuló magyar ifjúságot. Az 1969. november 1-jén ünnepélyesen felavatott emlékmű alkotója Domján Árpád szobrászművész. Mint a szoborbizottság elnöke, Czene Ferenc összegzésében kiemelte, a gyűjtéshez – Los Angeles-i futball-bemutatójának bevételéből – Puskás Ferenc is hozzájárult. 

Az Egyesült Államok keleti nagyvárosában, Bostonban is avattak ötvenhatos emlékművet, éspedig a forradalom 30. évfordulóján. Az itt élő, egyesületbe tömörült magyarok régi terve vált ezzel valóra. A szoborra kiírt pályázatra 12 terv érkezett, ezek közül Hollósy György magyar születésű (akkor kansasi) egyetemi tanár tervét találták a legjobbnak, őt bízták meg a kivitelezéssel.

Egyidejűleg gyűjtést kezdtek a szoboralapítványra. A szándék az volt, hogy mindenki éves jövedelmének egy napra eső részét adja, de természetesen sokan ennél lényegesen nagyobb adománnyal segítettek. Kisebb-nagyobb összegek folytak be számos nem magyar származású amerikaitól is, így sikerült 80 ezer dollárt gyűjteni, amely nemcsak a szobor felállításának költségeit fedezte, hanem elegendőnek bizonyult egy mintegy hétezer dolláros tartalék létrehozására, amelyből későbbi, előre nem látható kiadásokat fedezett az egyesület.

A lyukas zászlót szorító szabadságharcost és egy angyalt ábrázoló bronzszobrot 1986. október 23-án ünnepélyesen leplezték le a belvárosban, a történelmi fontosságú Liberty Squere-en. A vendégek között volt Boston akkori polgármestere, továbbá Edward Kennedy szenátor és Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori parancsnoka is.

Gloria victis! (Dicsőség a legyőzötteknek) az elnevezése annak a szobornak, amelyet a San Franciscóban és környékén élő magyarok avattak fel 1986. október 23-án, a California State Building udvarán. Rózsa Olga szobrászművész alkotásának alapzatán egy Watson Kirkconnel-idézet olvasható: “A magyar szellem halhatatlan, s eljő megváltani még az embernemet”. (Kirkconnel kanadai költő volt, aki előszeretettel fordított angolra kelet-európai irodalmi alkotásokat, így a többi között Arany Jánostól A walesi bárdokat is.)

A szobor, amely Hungáriát égnek tárt karokkal, egy elesett gyermekét gyászoló magyar anyát pedig térdeplő helyzetben ábrázolja, a megrendelő magyar egyesületek és egyházak szándéka szerint az emberiség – s benne a magyarság – olthatatlan szabadságvágyát fejezi ki.

Az Egyesült Államokban – mint láthattuk – számos helyen örökítették meg az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc emlékét. Ezek közé eddig utolsóként felsorakozott New York is. Az amerikai nagyvárosban 1928-ban emelt, egész alakos Kossuth-szobor mellé 2016 őszén állították az absztrakt kompozíciót, benne egy gránitkorongon acélcsillagok mutatják az 1956. október 23-ai, budapesti csillagállást. Mindkét emlékmű Manhattanben található, a „Nagy Alma” egy nagyon szép, reprezentatív pontján. A megpihenésre, elmélkedésre is kialakított együttes végső avatására, jobban mondva a felszentelésére 2017-ben, a New York-i magyar közösség március 15-ikéhez kapcsolódó ünnepsége keretében került sor. Addigra teljesen elkészült az ’56-os emlékmű díszburkolata és parkosítása is. A helyi cserkészek bevonulását követően az amerikai és magyar himnuszok hangzottak el, majd a beszédeket követően az ’56-os emlékmű felszentelését a helyi magyarok lelki gondozói, Vas László plébános és Fogarasi Anita lelkész végezték. Az évszakhoz képest kellemetlenül hideg időben az ünnepséget jelenlétével megtisztelte a magyar származású George Pataki, a metropolis egykori kormányzója és Colleen Bell, az USA volt budapesti nagykövete is. 

A kanadai fővárosban 2006. október 4-én került sor egy 56-os emlékmű felavatására. A fél évszázados jubileumra az ország magyar közössége, a Canada-Hungary Educational Foundation alapítvány és hazánk kanadai barátainak egy csoportja adta össze a pénzt, ami a szürke gránitalapra emelt két és fél méter magas, vörös gránit emlékmű és a mellette álló háromméteres kopjafa elkészítését lehetővé tette. 

Az ottawai Maple szigeten található emlékmű szövege a Kanada által befogadott több tízezer ötvenhatos magyar menekült háláját fejezi ki azért, hogy itt új életet kezdhettek. Az ottawai kormány 2010 nyarán a kanadai nemzeti történelmi örökség részének nyilvánította az 1956-i magyar menekülthullámot, a keleti tömbből elsőként érkező nagy bevándorlási hullám ezzel hivatalos elismerést nyert. 

A kanadai magyarok már a tízedik évfordulón felavatták a maguk emlékművét Torontóban. Ez – eltérően a Los Angeles-i hagyománytisztelő megformálástól – modern alkotás.

Tölgyessy Viktor szobrászművész robbanást ábrázoló absztrakt művén angol nyelven hirdeti a felirat: Szabadságot Magyarországnak – szabadságot mindenkinek! A Budapest parkban 1966. október 23-án megtartott szoboravatáson az ottani magyarok mellett megjelentek az állam és a város képviselői. Toronto önkormányzata maga is tetemes összeggel járult hozzá a nemes szándék megvalósításához.