Magyar emlékek nyomában: Sass Kálmán – Strängnäs

Farkas József György 2019. augusztus 05., 14:00

A strängnäsi dómtemplomban (ami Svédország egyik legrégebbi ilyen egyházi létesítménye) a Mártírok kápolnája korunk számos keresztény vértanújának állít emléket. A dómtemplom előző vezetősége döntött úgy, hogy az egyik épületszárnyban lévő kápolnát alakítja át a hitükért és a szabadságért életüket feláldozott mártírok emlékét őrző hellyé.

Fotó: Sebestyén Gábor

A jelképes urnafalon minden második tábla üres, ezek az ismeretlenül elhunytakat szimbolizálják. Egy bizottság döntött arról, hogy kiknek a neve szerepelhetett ott. Közöttük egy magyar vértanú neve is olvasható.

A magyar határhoz közeli, romániai Érmihályfalva (Valea lui Mihai) református lelkészét, Sass Kálmánt (1904–1958) a román hatóságok első ízben 1937-ben tartóztatták le „hazaárulás és izgatás” vádjával. Habár felmentették, egy év múlva családjával együtt áttoloncolták Magyarországra, ahol Budapesten telepedett le.

A második bécsi döntés (1940) után Sass újra Érmihályfalva lelkésze lett. A német megszállás bekövetkeztével a környékbeli zsidókat és a partizánokat bújtatta, köztük sikerült megmentenie a szovjet partizánként harcoló Maléter Pált is, aki később ezt neki levélben köszönte meg. A románok háborús bűnök vádjával 1948-ban újra letartóztatták, de Maléter Pál sorai megmentették.

Képgalériánk:
Fotó: Sebestyén Gábor

Az 1956-os magyar forradalom nyomán Sass Kálmánt nem egyedül, hanem 37 érmihályfalvi lakossal együtt vették őrizetbe. A vád: „államellenes fegyveres összeesküvés, hazaárulás, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítás, felbujtás, a szocialista államrend elleni szervezkedés, szolidaritás és kapcsolat a magyar ellenforradalommal, röpcédulák készítése és terjesztése, románellenesség”. Maléter levele (ami ekkor épp az ellenkező hatást tette, mint 1948-ban) és néhány egyéb irat alapján kreált pert Kolozsvárott tartották, a vádlottak többségét évekig tartó szabadságvesztésre, azonban három személyt: Sass Kálmánt, Hollós István tanárt, volt hadbíró századost és Balaskó Vilmos lelkészt golyó általi halálra ítélték. Balaskó ítéletét később életfogytiglanra módosították, Sass Kálmánt és Hollós Istvánt azonban 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték. Rehabilitációjukra még nem került sor, hamvaik máig ismeretlen helyen nyugszanak. 

A skandináv országban élő magyarok közül Sebestyén Gábor, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség országos felügyelője feleségével tette közkinccsé a Strängnäsben található magyar emléket, s Molnár-Veress Pál lelkésszel együtt felkarolta az ügyet. Néhány éve minden december elején vértanúinkra emlékező gyász-istentiszteletet tartanak a Mártírok kápolnájában, magyar egyházi elöljárók mellett fellépett ott a stockholmi magyar kórus és több zeneművészünk. Megjelent a vértanú öt gyermeke közül a legfiatalabb, az akkor 70 esztendős Sass Huba is. A szertartást koszorúzás tette teljessé, amit a Szent György Lovagrend tagjai végeztek el.

0 HOZZÁSZÓLÁS