Kiállítás a nagy háború magyar hadifoglyairól Kassán
Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nemzetközi multimédiás kiállítás nyílt Kassán, a MaJel Rovás Központban.
Kovács Ágnes, a MaJel Rovás Központ igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd arra mutatott rá, paradoxonnak hangzik, hogy a hadifogolytáborokban is lehet szépet találni, márpedig a kiállított tárgyak bizonyítják, hogy a szépet mindenhol meg lehet lelni, és érdemes is keresni, ahogy tették ezt a hadifoglyok is.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja köszöntőjében úgy fogalmazott, az első világháborús hadifoglyok sorsa egy kibeszéletlen, sok mindent magába foglaló téma. „Amikor megtekintjük a kiállítást, gondoljunk arra, hogy ezek az emberek nem önszántukból mentek a háborúba, nem önszántukból csinálták végig a hadifogságot. Ők is nyugodt, biztonságos, kiszámítható, békés életet szerettek volna. Talán ezekkel a gondolatokkal még megrendítőbb nézni ezeket a képeket” – mondta a főkonzul.
A kiállítást, amelynek fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, Major Anita kurátor nyitotta meg. Mint elmondta, a tárlatot létrehozó Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. a Trianon után határon túlra szakadt magyar kisebbségekkel foglalkozik, köztük – Margittai Gábor kurátor szótalálmányával – a halottak szórványával. A Kárpát-medencét és időnként egzotikusabb vidékeket is járva nyomoznak elfeledett, feltáratlan vagy elhallgatott történetek után, hogy a jövő nemzedékeinek pontosabb képük legyen a múltunkról.
„Kiállításunk az embert állítja középpontba. Sorsokat villantunk fel, rendes kerékvágásukból kibillentett sorsokat. Nem enciklopédikus ismereteket kívánunk nyújtani, de kronologikus áttekintéssel és tematikus rendben felsorakoztatni a nagy háború minden földrészre kiterjedő magyar hadifogságának fontosabb fejezeteit: impressziókat a fogságba eséstől a hátországon, hadifogoly-gyámolításon, postán át a táborok mindennapi életéig és a hadifogoly-művészetig, a szenvedésektől a lelki vigaszon át az emlékezeti kultúráig. Érzékeltetve, hogy a hazánk területén működött táborokban sem történt minden a nemzetközi hadifogoly-egyezmények betűi szerint, és hogy a XX. században megkezdődött a táborok évszázada” – mondta Major Anita, hozzátéve, a tárlat célja továbbá felfedezni olyan művészeket, akiket elfelejtett a világ, és kimondani több mint száz év után – Gyóni Géza sorait parafrazálva –, hogy a hadifogoly nemcsak szürke rab, hanem hős halott.
A megnyitót követően Margittai Gábor történész, kurátor tartott szakmai tárlatvezetést. Mint mondta, a kiállítás három teremben tekinthető meg. Az első egyfajta képet szeretne adni olyan momentumokról, mint az életben maradás, a túlélésért folytatott harc, művészet, a színjátszás, a játékok, a szórakozás különféle eszközei, amelyek sokszor az ember elméjét is megőrizték, sokszor az őrülettől kímélték meg őket. A másik teremben olyan hadifogoly művészek alkotásainak reprodukciói tekinthetők meg, akik nagyon ígéretesen indultak el a pályájukon, de karrierjüket derékba törte a hadifogság. A harmadik terem pedig emberi sorsokat mutat be, olyan férfiakét, akik végigszenvedték a hadifogságot, illetve egy hölgyét, aki a hadifoglyokat mentette.
A kiállítás október 18-ig tekinthető meg a MaJel Rovás Központban, az Erzsébet utca 42. szám alatt.
