II. Rákóczi Ferenc és a Csemadok Jászón
Két kiállítás megnyitójával vette kezdetét a XXII. Mécs László Szabadegyetem második napja. Mindkét esetben vándorkiállításról van szó, az egyik II. Rákóczi Ferenc életét és szabadságharcát, míg a másik az idén jubiláló Csemadok 70 évét mutatja be.
Az Istennel a hazáért és a szabadságért – II. Rákóczi Ferenc, Magyarország hőse című vándorkiállítást Mihályi Molnár László író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke nyitotta meg, aki előadást is tartott a vezérlő fejedelem életéről, illetve az általa vezetett szabadságharcról. A tárlat annak apropóján jött létre, hogy az idei esztendőt az Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította születésének 343. és Erdély fejedelmévé választásának 315. évfordulója alkalmából.
Az előadó egyebek mellett arról beszélt, milyen családi háttérrel, neveltetéssel lett II. Rákóczi Ferenc fiatalon egy ország vezetője, mi motiválta, hogyan mutatott példát becsületességből és önfeláldozásból. Mint rámutatott, az idei emlékév nem annyire kerek évfordulónak állít emléket, mint a tavalyi Mátyás király-emlékév, de ez sem kevésbé fontos.
„II. Rákóczi Ferenc olyan jelentős személyiség, aki ma is példamutató lehet. Legalább ilyenkor mélyedjünk el mélyebben nemcsak életében, írásaiban, hanem az egész akkori helyzetben, hogy abban a világban, amikor Magyarország egyrészt egy mohó és marakodó Nyugat-Európa, illetve egy terjeszkedő iszlám között morzsolódik, és csak egy lehetősége van: hogy a mérleg nyelve és a fáklya fénye legyen, példát mutasson arra, hogy kell megvédeni egy országot, országának a népét, hogy lehet független, szabad, úgy, hogy az értékek is gyarapodhassanak” – mondta Mihályi Molnár László hozzátéve, Rákóczinak nem adatott meg, hogy befejezze ezt a művet, ahogy elképzelte, hisz nemzetközi konstelláció hátráltatta azt.
A Csemadok megalakulásának 70. évfordulójára készült, Csemadok 70 címet viselő vándorkiállítást Köteles László, a Csemadok országos alelnöke nyitotta meg. Rámutatott, a szervezet hét évtizedét hét tablón idézik fel. Mint mondta, a rajtuk látható fényképeket tükörcserepekként is értelmezhetjük, amelyek visszatükrözik az akkori valóság egy részét. Kordokumentumai egy olyan korszaknak, amelyre az volt jellemző, hogy megmutatkozottot, önkéntesen, felelősségteljesen, egy nemzet érdekében mit lehet cselekedni. Ezt követően röviden összefoglalta a Csemadok történetét, megjegyezve, az 1989-es rendszerváltozást követően, a tagság ideiglenes csökkenésekor felmerült a kérdés, érdemes-e egyáltalán fenntartani a szervezetet. „Érdekes, ezek a kritikák mindig kívülről érkeznek, belülről többségében azt mondjuk, amíg jobbat nem találunk, vigyük tovább. Van itt számos érték, és van annyi aktív ember, akik ezt tovább is tudják vinni” – fogalmazott. Hozzátette, bár a taglétszám némileg csökkent, viszont 2019-ben még minig európa legnagyobb kulturális civil szervezete.
A délután folyamán a naszvadi Mécsvirág Irodalmi Kör mutat be a szabadegyetem névadója, Mécs László premontrei költő verseiből összeállított irodalmi műsort, majd Meister Éva színművésznő, a Magyar Kultúra Lovagja ad önálló műsort az apátsági templomban Ima Magyarországért! címmel. Este pedig Nógrádi György külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Védelem- és Biztonságpolitikai Kutatóközpontjának vezetője tart előadást a világpolitika aktuális helyzetéről.
