Először mutatkozott be a Felvidéken a Szent László-kiállítás
Először mutatkozott be a Felvidéken, a kassai Rovás MaJel Központban az Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában projekt keretében megvalósult kiállítás, amelynek 44 tablóján egy-egy olyan település látható, melyek története összefonódik a lovagkirállyal. A tárlat rövidesen új, köztük felvidéki helyszínekkel is bővül.
Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere, a Rovás alelnöke a tárlat megnyitóján kiemelte, a debrődiek számára Szent László nemcsak egy szent, nemcsak egy név, hanem a település lakói számára olyan, mintha családtag lenne, minden nap emlegetik, ápolják az ő hagyományát, a legendáját. Ennek ékes bizonyítéka a település határában álló Szent László növénytemplom, amelyet sokan felkeresnek. „Aki járt már a debrődi Szent László-tisztáson, az maga is tapasztalja, hogy mindig van ott valaki. Aki pedig nem járt még ott, azt várjuk szeretettel, bármikor, az év bármely napján. Biztos, hogy óriási élményben lesz része” – mondta.
Kiss András, a kassai konferenciát szervező Hierotheosz Egyesület elnöke hangsúlyozta, a kiállítás először érkezett a Felvidékre. Elmondta, a projekt 2015 márciusában indult, s azért esett Szent Lászlóra a választásuk, mert ő az a szentje a Kárpát-medencének és Közép-Európának, aki összeköti a magyar közösségeket, éljenek bárhol. A projekt keretében azokat a településeket gyűjtötték össze, amelyek a lovagkirályhoz kötődnek. „Mikor a 44 település felmérése elkészült, akkor egy EU-s pályázat kapcsán Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata és a Hierotheosz Egyesület, illetve a partnereik úgy gondolták, hogy jó lenne a projektet továbbvinni, továbbgondolni. Így jött létre a kiállítás, amit elhozunk minden helyszínre, ahol konferencia valósul meg a projekt keretében. A kiállítás további 5 – három felvidéki, illetve egy-egy kárpátaljai és délvidéki – helyszínnel fog bővülni, illetve a tárlaton bemutatott szakmai anyagok egy kötetben is megjelennek majd” – közölte.
Egyúttal hangsúlyozta, ez egy önszerveződő, alulról építkező kezdeményezés, amelybe várnak minden olyan települést, ahol van Szent László-örökség. A lovagkiraly.org honlapon várják a javaslatokat a további helyszínekre, amelyekkel ki lehetne egészíteni a tárlatot – mondta Kiss András hozzátéve, a kiállítás anyagán nemcsak falképeket mutatnak be, hanem egy-egy település turisztikai célpontként is bemutatkozik.
Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, a megyei önkormányzat örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez, amely első látásra bátor és nagyon izgalmas vállalkozásnak tűnt. Mint bebizonyosodott, képes a hozzá fűzött reményeket beváltani, illetve eloszlatni az aggályokat azzal kapcsolatban, hogy értelmezhető-e a Szent László-i örökség a mában, a XXI. század Kárpát-medencei valóságában érvényes identitásképző és összekötő erőként.
„A leletek, a falképek csaknem kizárólag szakrális épületekben találhatók, és ha belegondolunk, hogy a templom a középkori időkben milyen szerepet töltött be, egyben milyen fontos közösségi tér is volt, bizonyítékát adja annak, hogy a Szent László-i örökség nem egyszerűen történelmi kutatások, történelmi tények formájában összeálló kép, hanem a néplélekben megőrzött, élő múltkén ismerhető meg napjainkban is. Ebben rejlik az igazi jelentősége, ez adja a nagyszerűségét ennek az örökségnek, életműnek, hogy nem csak tudományos igénnyel, de egy sajátos lelki világgal lehet viszonyulni hozzá” – fogalmazott Szabó István.
Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség országos elnöke arra mutatott rá, hogy a kiállítás mögött álló projekt nevében is benne van az örökség kifejezés. „Egy örökség, ha rosszul bánunk vele, ha elkótyavetyéljük, ha nem használjuk fel jól, akkor elvész. Pedig azért kaptunk örökséget, hogy mi is továbbadjuk. Ezért is fontos Szent László emlékezete, s az itt látható települések próbálják őrizni azt, amit ők is örökségük kaptak” – emelte ki hozzátéve, a tablókon jól látható, mennyire hasonló a Szent László-kultusz egymástól távol eső vidékeken is, s ebből érezni lehet, hogy a Kárpát-medence egy egységes földrajzi, kulturális, nemzetbeli terület.
Egyúttal hangsúlyozta a közösség fontosságát, s megjegyezte, a projekt is összefogásból jött létre. „Ideje az individualista, az egyéni haszonlevű szemlélet helyett a közösségi gondolkodásban, a közjóért való cselekvésben gondolkodni, mert most azt látjuk, hogy van miért egy irányba húzni, van miért összefogni, van miért nap mint nap fölkelni és dolgozni” – mondta.
„Szent László egy harcos ember, egy cselekvő és mindig bátor ember volt, aki megvédte az országot. Akkor nem volt kérdés, hogy milyen alapokra építse az országot, a hit, a biztonság, a munka, a nemzet, a család volt a természetes kiindulópont. Azt látjuk, hogy ma ezek az értékek sokak által meg vannak kérdőjelezve. Ezekért az értékekért ma talán jobban kell harcolni, mint Szent László idejében” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.
