Egy rejtőzködő modernista életműve a múzeumban – KÉPEKKEL
A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum kiállítótermében július 16-án került sor arra a tárlatnyitóra, amelynek anyaga az első Csehszlovák Köztársaság egyik legismertebb felvidéki képzőművésze, Tallós-Prohászka István festő, illusztrátor alkotásaiból nyújt bő keresztmetszetet a látogatók számára a művész születésének 130. évfordulója alkalmából.
A megjelenteket Tilajčík Edit köszöntötte, aki kifejtette, hogy hatvan évvel ezelőtt Somorján a Csemadok helyi szervezete, a helyi tanács és néhány lelkes műgyűjtő összefogásával egy kiállítás nyílt meg, amelynek célja az volt, hogy visszaemelje a köztudatba a már-már feledésbe merült, ugyanakkor a helyi emlékezetben tovább élő, somorjai születésű Tallós-Prohászka István alakját és művészetét. A tárlat anyaga szinte minden várakozást felülmúlt, hiszen tájképek, kisvárosi életképek, valamint finom társadalomkritikával átszőtt kompozíciók tárultak a közönség elé.
- fogalmazott az esemény háziasszonya.
Már a képanyag összegyűjtése is komoly feladatnak bizonyult, ugyanis ehhez négy meghatározó intézmény komoly együttműködésére volt szükség.
A tárlat ugyanis a Csallóközi Múzeumban található Tallós-Prohászka-alkotásokon kívül a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum, a Szlovák Nemzeti Galéria és a Pozsonyi Városi Galéria birtokában levő képekből is válogat. Ez is bizonyítja az alkotó jelentőségét, dacára annak, hogy a 21. században már kevesebbet foglalkoztak vele.
A megnyitó közönsége azonban nemcsak azért lehetett szerencsés, hogy az alkotónak a különböző múzeumokban elhelyezett képeit most egyszerre tekinthette meg, hanem egy különleges zenei élmény okán is, hiszen a tárlatnyitót Csejtei Flóra sárvári furulyaművész és zenepedagógus, Tallós-Prohászka István dédunokája foglalta keretbe, aki barokk szerzők műveiből adott elő részleteket.
Juhász Bálint, a Hansági Múzeum művészettörténésze, Tallós-Prohászka István vándorkiállításának kurátora kiemelte, hogy a különcnek és visszahúzódónak tartott művész kíméletlen őszinteséggel, mégis mélyen humanista módon és szeretettel fordult saját közössége felé. Az alkotó a Magyar Királyi Országos Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, majd az álmodott Párizs helyett végül Berlinbe került, ahol megismerkedett a német modernizmussal és a Bauhaus szellemiségével, mely tapasztalatok nyomán jutott arra a felismerésre, hogy művészi programját egy tudatos, társadalmi kérdésekre érzékenyen reflektáló alkotói szemlélet révén tudja kiteljesíteni.
1920-as évektől kezdve tudatos tematikákkal dolgozott, ami az 1930-as évek második felére egyre szélsőségesebb, de egyben mégis személyesebb, szuggesztív művészi mitológiává formálódott.
Juhász arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállított munkák tipológiai és stiláris szempontból számos ponton rokoníthatók George Grosz művészetével, a Neue Sachlichkeit irányzatával, valamint a szlovenszkói modernizmus legkiemelkedőbb alkotóinak munkásságával. 1945 után azonban művészete új irányt vett, a szocialista realizmus szele is érintette, de festészetét az 1960-as évektől kezdve inkább egy erőteljes tonális expresszivitás jellemezte, amely során a helyi társadalom, a kispolgári lét és az emberi gyarlóság ábrázolása egyre hangsúlyosabb szerepet kapott.
Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója mondandója elején köszönetét fejezte ki a kiállítás létrejöttét támogató galériáknak és azok munkatársainak.
- szögezte le Nagy Iván, aki szerint az alkotó a művészi és esztétikai szempontokon túl arra is képes volt, hogy dokumentáljon dolgokat, ami nem is véletlen, mert annak idején a hadseregben ezredrajzoló volt, aki több mint kétszáz rajzot és vízfestményt készített a harcokról.
Póda Erzsébet, a múzeum munkatársa, a tárlat kurátora megjegyezte, hogy Tallós-Prohászka István képei egyszer csendes melankóliával, visszafogott örömmel, máskor nyers és elemi erővel szólítják meg a szemlélőt, de a szépség és a nyers valóság gyakran egy képen is találkozhat. Kifejtette, hogy az alkotások között mindenki találhat olyat, nagy valószínűséggel más-más képet, amelyet valamilyen okból közelinek érezhet magához.
Berényi József megyei alelnök ezúttal a múzeumot fenntartó Nagyszombat megye nevében szólt a jelenlévőkhöz, és örömét fejezte ki, hogy ez a tárlat több rangos múzeum és galéria összefogásával jött létre, de méltatta a Csallóközi Múzeum egyéb kiállításait és tevékenységét is. Aláhúzta, hogy a kiállítás neki is élmény, hiszen személyesen eddig még nem tudta megtekinteni a művész képeit, az pedig különleges pillanat, hogy egyszerre négy intézményből is szerepelnek itt alkotások.
Az alispán azt is jelezte, hogy a múzeummal kapcsolatos fejlesztések tovább folytatódnak, hiszen az intézmény alsó szintjének felújítása után újabb, az emeletet érintő korszerűsítésekre kerül sor annak érdekében, hogy a Csallóközi Múzeum a kor követelményeinek maximálisan meg tudjon felelni.
A megnyitón a fentebb említetteken kívül jelen volt még többek között Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere, Orosz Csaba, Somorja polgármesere és Varga Viktor, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója.
A Prohászka 130 című tárlat augusztus 7-ig várja az érdeklődőket. A tárlatnyitóról portálunkon hamarosan videóösszeállítást is megtekinthetnek.
