Brüsszelből Galántára vándorolt a Szülőföldem című fotókiállítás
A brüsszeli Európa Parlament épületéből Galántára vándorolt a felvidéki régiók és tájak szépségeit bemutató, Szülőföldem címet viselő fotókiállítás. Portálunk képgalériájában megtekinthetik a tárlat anyagának jelentős részét.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője a tavalyi év októberében szervezett fotókiállítást a brüsszeli Európa Parlament épületében. A fotókiállításon nyolc amatőr, tehetséges felvidéki fotós munkáit állították ki, felhívva ezzel a figyelmet a Felvidék szépségeire és az őshonos kisebbségek helyzetére. A kiállítás házigazdájaként Csáky Pál akkor elmondta, fontosnak tartja fókuszban tartani a leszakított magyar közösségek egy évszázada megoldatlan ügyét és Brüsszel figyelmét is ebbe az irányba terelni.
A Szülőföldem című kiállítás tárlatanyagát Peczár Károly hozta haza a Felvidékre és egy hirtelen jött ötlet alapján úgy döntöttek, a fotók egy ideig a galántai Hotel City konferenciatermében lelnek új otthont. A kiállítást Keppert József, a Galántai Fotóklub tiszteletbeli elnöke instalálta. A megnyitón Peczár Károly igazolta Csáky Pál távolmaradását, majd köszönetet mondtak Ondrej Dankonak, a hotel tulajdonosának, hogy lehetővé tette a tárlat bemutatását. Külön bemutatták azokat az amatőr fotósokat, akiknek a munkái teret kaptak a kiállításon. Peczár Károly portálunknak elmondta, a fotók három hétig maradnak Galántán, majd visszaviszik őket Brüsszelbe.
A Szülőföldem fotókiállítás szerzői:
Torma Szabina
Rimaszombatban született, jelenleg egy medvesalji kis faluban, Óbástban él. Egyetemi tanulmányait Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetemen végezte 33 évvel ezelőtt. Azóta a Várgedei Alapiskolában dolgozik, ahol kicsiket tanít a betűvetés tudományára. Gyerekkorától imádja az örökké változó, csodálatos természetet. Körülbelül tíz évvel ezelőtt érett meg benne a gondolat, hogy ezt a rengeteg szépséget megörökítse. A táj fotózása a mai napig örömmel tölti el, azt állítja, semmihez sem hasonlítható az érzés, amit a fotózás ad. A fotografálás kedvtelést jelent a számára, szellemi kikapcsolódást a hétköznapok monotóniájából. Igyekszik nemcsak a szemével, hanem a szívével is látni, és úgy is fotózni.
Horváth Károly
1972-ben született Királyhelmecen, ahol jelenleg is él. Középiskolai tanulmányait, a királyhelmeci gimnáziumban végezte, ahol érettségit szerzett. Főiskolai tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol 1997-ben főiskolai képesítést szerzett, marketing szakirányon. Jelenleg a királyhelmeci Bodrogközi Magyar Közösség Házában székelő Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulásnál tevékenykedik. A képzőművészethez mindig is vonzódott, már gyerekkorában sokat rajzolt ceruzával, de voltak különböző absztrakt próbálkozásai is tussal. A fotózással komolyabban három évvel ezelőtt, az amatőr fotós édesapja halálát követően kezdett el foglalkozni. Azóta próbál egyre jobban elmélyülni a fotózási technikákban és kompozícióban, javarészt autodidakta módon. A szűkebb és tágabb értelemben vett otthonában, Királyhelmecen – Bodrogközben látható légköri és égi jelenségek, az asztrofotográfia, illetve a tájfotózás ragadták meg igazán, mivel ezek esetében fokozottan igaz, hogy jó helyen lenni jókor, és elkapni a megfelelő pillanatot.
Peczár Károly
Érsekújvárban született 1971-ben, ahol azóta is él. Egyetemi tanulmányait Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetemen végeztem. A fotózással huszonöt évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni, először csak az utazásait örökítette meg, majd később egyre jobban elkezdte őt érdekelni a táj fotózása, az utóbbi években pedig főleg a street-photo. A fotózás nem csak hobbi számára, hanem az élete része, egyfajta ugródeszka, amelyről ha elrugaszkodik az ember, egy teljesen új dimenzióba kerül. Úgy véli, a fényképezésben nincs lehetetlen, elég csak nyitott szemmel járni, és megragadni a tökéletes pillanatot.
Duray Zoltán
36 éves, születése óta halláskárosodott. Tanulmányait nem speciális iskolákban végezte, hanem magyar tanítási nyelvű alapiskolába és gimnáziumba járt a szülővárosában, Szencen. 2007-ben a budapesti Gábor Dénes Főiskola diószegi kihelyezett tagozatán alapképzésben műszaki informatika szakon szerzett diplomát. Hobbija a fényképezés. A fényképezés tudományát 2008-ban tanfolyamon sajátította el. Többnyire tájképeket, a csend birodalmát és történelmi nevezetességeket fotóz. Képei szinte mindegyikén megfigyelhetjük, hogy szeret távolabbról közelíteni, azaz: rálátást adni. Csendes örömpillanatokat rögzít a távoli vidék szépségének megmutatásában, s talán ezért sugároznak végtelen nyugalmat a képei.
Horesnyík Ervin
1992-ben született Érsekújvárban. Alapiskolai tanulmányait Párkányban, középiskolai tanulmányait Komáromban végezte, diplomát pedig a Selye János Egyetem gazdaságtudományi karán szerzett. 2014-ben vásárolta az első tükörreflexes fényképezőgépét, ekkor kezdett komolyabban érdeklődni a fényképezés iránt, s ma már tudatosan keresi a témákat és az érdekességeket, amelyeket megörökíthet. Leginkább a természetfotózás érdekli, ezen belül is az állatok fotózása. Maximalista lévén nem meglepő, hogy egy-egy témával akár heteket, hónapokat is eltölt, mire meglátja a monitoron azt a képet, ami a fejében megszületett. Az állatok fotózásán kívül kedveli a szociofotózást és a portréfotózást, az éjszakai fotózást és a sportfotózást is. Képeivel szeretne valami különlegeset, maradandót alkotni, hogy az évek során szerzett élményeket a képei által mások is átélhessék. Vallja, hogy a legjobban sikerült fotója az, amit majd holnap készít el.
Mészáros Lajos
1942- ben született Léván, ahol jelenleg is él. Szakmája a villanymotorok tekercselése volt, de a fényképezésbe már inaskorában beleszeretett, és ez a szerelem már 60 éve tart. A fotózás időközben a hobbijává vált. Leginkább a természetet fotózza, de készít fotókat a sport világából, főleg futballmérkőzésekről és esküvőkről is. Digitális fényképezéssel 2004-től foglalkozik. Amatőr fotós pályafutása során számtalan fotót készített és több kiállításai is volt. Mint mondta, a fotózás során mindig az hajtotta, hogy jobban szeretné megragadni a pillanatot, mint a másik fotós. Az egyik kiállításán vele volt az első fényképezőgépe is, aminek láttán valaki megkérdezte tőle, mi jut eszébe erről a gépről. Meghatódva felelte, az, hogy milyen sokan nem élnek már azok közül, akiket ezzel a géppel fotózott le.
Oriskó Norbert
1964-ben született a mátyusföldi Sókszelőcén, ahonnan később családjával együtt Galántára került, s azóta is itt él. Újságíróként 12 éve készít közéleti fényképeket, de olykor megakad a szeme a természet és a táj szépségein is, amit igyekszik lencsevégre kapni, hogy az általa meglátott szépséget másokkal is megoszthassa.
Szemán Viktor
1992-ben született a Kassa vidéki Debrődön. Kassán, a Márai Sándor Gimnáziumban érettségizett, majd alkalmazott informatika szakon Komáromban, a Selye János Egyetemen szerzett diplomát. Jelenleg a matematika és informatika tanári képzést végzi mesterfokon. Fényképezéssel 2008-tól foglalkozik, főleg a felhőtípusok tanulmányozása végett, mivel a meteorológiai iránt érdeklődik. Kedvenc fotótémái jelenleg a különböző időjárási jelenségek, emellett azonban a táj fényképezése és a portréfotózás.
