Andrássy Ilona hóráskönyve Betlérben
A flamand gótikus miniatúrák kincse: Andrássy Ilona hóráskönyve címmel nyílt kiállítás Betlérben, az Andrássy-kastélyban. A tárlat a grófnő által egy barokk komód fiókjába rejtett, 2016-ban megtalált XV. századi imakönyvet mutat be.
A kiállítás megnyitóján Máté Tímea, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeum igazgatója felidézte, hogy a gazdagon díszített késő gótikus hóráskönyvre 2016 őszén bukkantak rá. A kastélyban új kiállítást készítettek elő, az ezzel kapcsolatos munkálatok során az asztalosműhelyben arra lettek figyelmesek, hogy egy barokk komód felső fiókja zárva van.
Mikor kinyitották, a fiókból újságok, levelek, képeslapok, fényképek, kis méretű könyvek és különböző tárgyak kerültek elő, köztük egy herendi tintatartó és egy bélyeggyűjtemény. És egy igazi kincs, a legértékesebb darab, a 15. századból származó hóráskönyv. A tárgyak tulajdonosa Andrássy Ilona volt. Ezt bizonyítja a levelek címzése, valamint a könyvecske első oldalán található ajánlás, amely szerint azt a grófnő apai nagyanyjától, Kaunitz Eleonórától kapta 1934-ben.
Andrássy Ilona (1917–1990), Andrássy II. Manó és Choloniewska Mária lánya gyermekkorának egy részét a betléri kastélyban töltötte. A második világháború alatt önkéntes ápolónőként dolgozott a budapesti Sziklakórházban. Szülei és testvére, Géza Liechtensteinbe emigrált, Ilona azonban maradt. Származása miatt üldözték, bebörtönözték, hányatott, szomorú sorsot élt meg. A ’70-es évektől kezdve több alkalommal is visszatért Betlérbe, belépőjegyet váltott, a többi turistával együtt járta be egykori otthonát, gyermekkora színhelyét. Talán elsétált amellett a komód mellett is, amelybe évtizedekkel korábban a most megnyitott kiállításon bemutatott tárgyakat, iratokat, köztük a hóráskönyvet is rejtette.
A hóráskönyv (hóra/óra) olyan, a késő középkorban kedvelt imádságos könyv, amely a kánoni óráknak megfelelő imádságokat, evangéliumi részleteket tartalmaz. A könyv restaurálását Szalai Veronika Munkácsy Mihály-díjas könyv- és grafikai restaurátor végezte. A kicsiny kötet több száz gazdagon díszített iniciá-lét és tizenöt figurális miniatúrát tartalmaz. Az utóbbiak ún. grisaille-technikával készültek, a jelenetek a szürke szín árnyalatainak felhasználásával, szinte teljesen monokromatikusak. Ez a festési mód a XV. században elterjedt volt a fal- és a táblaképfestészetben, de üveg vagy porcelán díszítésére is alkalmazták. A miniatúrákban a grisaille a magas művészeti érték kifejezőjévé vált, az ezzel a technikával készült darabok általában magángyűjteményekbe kerültek. A Betlérben talált darab miniatúráinak készítőjét nem ismerjük, a szakembereknek azonban sikerült beazonosítaniuk, hogy hol készült. Stílusjegyei alapján a műhely, ahol készítették, a mai Belgium területén, Brugges-ban működött, vezető művésze Willem Vrelant miniátor volt.
A tárlat kurátorai, Barczi Gyula, a betléri múzeum művészettörténésze és Dušan Buran, a Szlovák Nemzeti Galéria munkatársa. Buran a megnyitón elmondta, hogy a könyvet a restaurálás során alkotóelemeire szedték, s ennek köszönhetően lehetőség nyílt a digitalizálására. Jelenleg a kollégái feldolgozzák az adatokat, és reményeik szerint rövidesen az interneten is elérhetővé teszik teljes terjedelmében.
– Viszonylag rövid idő alatt sikerült azonosítani a kézirat illusztrációit készítő műhelyt. Ez az ún. digitális művészettörténetnek köszönhető, ugyanis a világ egyre több könyvtára és múzeuma teszi elérhetővé gyűjteményét a világhálón. Ezért volt lehetséges, hogy virtuálisan átlapozhassunk több tucat, majd több száz hasonló kéziratot, és a stílusuk egybevetésével sikerült meghatározni, hogy hol készült ez a darab.
Máté Tímea, a betléri múzeum igazgatója lapunknak elmondta, a kiállításon a múzeum egyik legértékesebb tárgyát mutatják be. Amikor 2016 őszén előkerült a már említett fiókból, s belelapoztak, alig akartak hinni a szemüknek. Annak köszönhetően, hogy a kéziratot sikerült digitalizálni, a látogatók is megcsodálhatják a miniatúrákat.
Ezzel azonban még messze nem ér véget a látnivalók sora. A kiállításon egyebek mellett bemutatják azokat a tárgyakat, amelyeket Andrássy Ilona a barokk komód fiókjába rejtett, továbbá miniatűr kéziratokat, breviáriumokat, bibliákat, hóráskönyveket, a XV. és a XVI. századi flamand festészet remekeit, valamint a betléri kastély könyvgyűjteményének további ritkaságait, amelyek érdekessége, hogy közülük többet XV. századi pergamenlapokkal erősítettek meg.
– A Szlovák Nemzeti Galériából kaptunk kölcsön nagyon értékes festményeket, a Pozsonyi Városi Múzeumból illuminált kéziratokat, a Pozsony Óvárosi Evangélikus Gyülekezet pedig a miénkhez hasonló hóráskönyvet adott kölcsön, de abban nincsenek illuminált oldalak, s valószínűleg Franciaországban készült – magyarázta Máté Tímea.
Hozzátette, a kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a betléri kastélyban, ahol a most megnyílt tárlattal kapcsolatban a nyári szezonra több kísérőrendezvénnyel is készülnek.
Megjelent a Magyar7 2019/23.számában.
