2022. szeptember 12., 17:28

Zichy emlékház Zalában

A helyszín megnevezése nem a megyére, hanem a somogyi Zala nevű településre vonatkozik, ahol a jeles művész, Zichy Mihály 1827-ben született. Az ősi Zichy család köznemesi ágából származik, a címerükben látható szarvasagancs arra az ősre utal, aki a mondabeli csodaszarvast üldözve jutott el a Kárpát-medencébe.

Zichy emlékház
Fotó: A szerző felvétele

„Nincs igazán nagy tehetség, ha nem járul hozzá az emberiség iránti szeretet hatalmas ereje” – vallotta a festőóriás, és ez a gondolat lett a mottója az emlékkiállításnak, amelynek a család ősi kúriája ad otthont. A XIX. századi magyar festészet és rajzművészet kiválósága élete nagy részét külföldön töltötte.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
A család, középen a festő édesanyja

Négy cárnak volt az udvari festője, de élt Franciaországban és Grúziában is. Miközben bebarangolta egész Európát, időnként hazatért Zalára, ahol félig orosz, félig észt származású felesége és 4 gyermeke élt. Zichy élete utolsó éveit Szentpéterváron töltötte, 1906-ban ott érte a halál. Magyarország és Oroszország egyaránt saját halottjának tekintette. Hamvai a Fiumei úti temető díszsírhelyében leltek örök nyugalomra.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
Zichy a bejáratnál

Zichy Mihály 1844-ben Bécsben tanult festészetet, ifjúkori munkái közül a legkiemelkedőbbnek a Koporsólezárás tekinthető, amely az emlékházban is látható. Itáliai élményei nyomán készült el korai korszakának leghatásosabb műve, amely a Krisztus levétele a keresztről címet viseli. Ezt ő ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Mestere ajánlásával jutott el az orosz cári udvarba rajztanítónak, és ez a lépése meghatározta egész életét.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
Illusztrációk a Tragédiához

Itt találkozott például a szenvedélyes vadász hírében álló VII. Edward brit uralkodóval, aki meghívta a szigetországba. Ez a meghívás Zichyt Magyarországon a világhírű magyarok sorába emelte. Skót vadászati témájú alkotásai nemcsak a vadászatot, hanem a skót tájat és az embereket is megelevenítik.

A kiállításon bemutatott fényképek, dokumentumok nagy vonalakban követik Zichy életútját.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
Korai festményei

1848/49-ben érkezett Szentpétervárra, anyagi jólétet és művészeti szabadságot remélve. Kezdetben nem az elvárásainak megfelelően alakultak a dolgok, ám 1856-ban megbízást kapott a II. Sándor cár koronázása alkalmából készülő album illusztrálására. Ezt követően, udvari festőként, a cári család életének megörökítése lett a feladata.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
A Zichy-kúria

Bár Zichy Mihály egész életében festő szeretett volna lenni, tehetsége a század legjelentősebb magyar rajzolójává tette. 1880-tól Munkácsy Mihály mellett a legismertebb magyar művészként tartották számon.

Előszeretettel jelenítette meg kedvenc irodalmi műveit. A XIX. század '80-as és '90-es éveiben Madách: Az ember tragédiája c. művéhez, illetve Arany János balladáihoz készített illusztrációkat. A Madách-műhöz tervezett illusztrációk elkészítésére 2 hónap szabadságot kapott a cártól. A művész eredetileg mintegy félszáz képet szeretett volna a művel kapcsolatosan elkészíteni, ám a kiadó ebben nem támogatta. 15 szénrajzot készített, amelyet a Műcsarnokban 1886-ban mutattak be.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
A Tragédia illusztrációja

A Tragédia Zichy Mihály illusztrációival, díszkiadásban 1887-ben jelent meg, egy évvel később már a ma ismert formájában, 20 illusztrációval látott napvilágot. A századfordulóig a Madách-kötet 15 kiadást ért meg.

Az Arany-balladák illusztrálása utolsó, egyben legnagyobb feladatát jelentette. 1892 és 1897 között 24 balladához 180 rajzot készített. Ezek között a szövegbe tördelt kisebb ábrázolástól az egész oldalas illusztrációkig minden megtalálható. A díszkiadás 1899-ben jelent meg.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
Tárgyi emlékek a család történetéből

Petőfi költészete szintén végigkísérte a művészt egész életpályáján. Költeményeinek illusztrációja során elsősorban a forradalmi, politikai tartalmú versek vonzották. Sokszor elszakadt a versek konkrét szövegétől, és azok ihletéséből politikai allegóriákat hozott létre. Zichy 1848 eszméit haláláig megőrizte.

A kiállítás külön fejezetet szentel a Kaukázus különös világának, amely iránt Lermontov irodalmi művei és néprajzi élményei keltették fel kíváncsiságát. 1881-ben személyesen is láthatta Lermontov műveinek helyszíneit. Felkérték a grúz ősi eposz, a Tariel, a párducbőrös lovag új kiadásának illusztrálására is, amellyel óriási sikert aratott.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
A rombolás géniuszának diadala

A Kaukázusból hozott bútorok és fegyverek ma is láthatóak a kúriában.

A rombolás démonának diadala egyetlen kompozícióba sűrítve mutatja be az 1870 körüli Európa politikai konfliktusait, erőviszonyait, Zichy békébe vetett hitét. Miközben folyik az öldöklés, a távolban megjelenik a békét árasztó új kor hírnöke. A mű az 1878-as világkiállításra készült, ám alkotója politikai okokból mégis visszavonta a bemutatását.

A családi kúriát a művész Zsófia nevű lányának gyermeke örökölte, aki 1927-ben férjével, Csicsery-Rónay Istvánnal együtt alapította a Zichy Mihály Ereklyemúzeumot.

Zichy emlékház
Fotó:  Zsebik Ildikó
Imádkozó nő

A Zalán látható művek egy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményéből származnak, illetve a Zichy-örökösök, a Csicsery-Rónay család tulajdonát képezik.

Megjelent a Magyar7 hetilap 36. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.