Üvegszilánkokból rakjuk össze a világot – Szabó Zoltán Attila új kötetét mutatták be Dunaszerdahelyen
Az információs társadalom és az internet világnapja alkalmából tartottak előadással egybekötött könyvbemutatót kedden este a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban. Az est vendége Szabó Zoltán Attila Kölcsey-díjas író, médiaszakember, a Nyugat Plusz főszerkesztője volt, akivel Póda Erzsébet prózaíró, újságíró beszélgetett.
A könyvbemutatóval összekötött beszélgetés másik vendége a csicsói származású Z. Németh István, Talamon-díjas író, költő, a SZMÍT tagja volt, aki Szabó Zoltán Attila Üvegszilánkok című könyvének előszavát írta.
Póda Erzsébet a beszélgetés elején felvetette az információs társadalom és az internet világnapjának fontosságát. Mint fogalmazott, ma már olyan információáradatnak vagyunk kitéve, amely meghatározza mindennapjainkat, sőt sok esetben el is hatalmasodik rajtunk. Elmondta, a könyvnyomtatás megjelenése óta lényegében semmi sem változott, hiszen már a középkorban is az álhírek voltak érdekesek az emberek számára. Hozzátette, ez ma is jelen van, az internet világa tele van olyan tartalmakkal, amelyek jól hangzanak, ugyanakkor hazugságokat vagy valótlanságokat közvetítenek.
Szabó Zoltán Attila ezzel kapcsolatban rámutatott, a mai világban különösen fontos a szerzők és irodalmárok számára a tudatos kommunikáció, hogy ne fussanak bele fals információkba. Kiemelte,
a mai embernek rendkívül nehéz megértenie, mi zajlik körülötte.
Új könyvét, az Üvegszilánkokat hozta fel példaként, amely különböző tárcákból, jegyzetekből és novellákból tevődik össze. Mint mondta,
a kötet egyik központi gondolata, hogy egy olyan világban élünk, amelyből egyszerűen nem tudunk szabadulni.
A szerző szerint a könyv másik fontos újdonsága, hogy benne a tér és az idő sem egyértelmű, mivel minden, ami ma történik velünk, állandó bizonytalanságban létezik.
A kötetben visszatérő elemként jelenik meg az identitás kérdése és annak keresése, amely számos mai társadalmi jelenségre és problémára mutat rá.
Z. Németh István, aki a könyv előszavát írta, elmondta, gyakorlatilag egy kiismerhetetlen világban élünk, amely rendkívül bizonytalan és képlékeny. Véleménye szerint a legfontosabb, hogy az ember próbálja megőrizni lelki nyugalmát, mert ma már olyan korszakba jutottunk, amikor, ha valaki nem fektet energiát saját világának védelmébe, könnyen maga alá gyűrheti az az őrület, amely szabadon garázdálkodik az ember idejével és energiájával, beleavatkozik a magánéletbe, sőt még azt is meg akarja mondani, ki mit gondoljon.
Hozzátette,
a mai világban rendkívül nehéz kiszűrni a lényeges és fontos dolgokat, hiszen a hatalmas információáradatban hajlamosak vagyunk elveszni.
Rengeteg fölösleges információval találkozunk nap mint nap, amelyektől jó lenne megszabadulni. Mint fogalmazott, az emberiség oda jutott, hogy lelki nyugalmunk megőrzése érdekében kénytelenek leszünk bizonyos dolgokról lemondani, mivel akarva-akaratlanul olyan kéretlen tartalmak érnek bennünket, amelyek megzavarják belső nyugalmunkat.
Szabó Zoltán Attila ezzel kapcsolatban hangsúlyozta,
a művészeknek, íróknak és alkotóknak óriási felelősségük van abban, hogy kiszűrjék a valós tartalmakat.
Könyvéből Anton példáját emelte ki, aki néhány fejezet főhőseként kívülálló szeretne maradni ebből a világból, mert besokall, és nem akar részese lenni mindannak, ami körülveszi.
A szerző arra is rámutatott, ennek egyik hátulütője, hogy a tehetséges emberek sokszor menekülnek, miközben a minőségi gondolatok háttérbe szorulnak.
Póda Erzsébet szerint ennek a világnapnak pontosan arról kellene szólnia, miként használhatnánk jól a közösségi platformokat.
Mint fogalmazott, ma már sokszor inkább a platformok használnak minket, a gondolatok elvesznek, és egy olyan médiatérbe kerülünk, amelyben fokozatosan elveszítjük a kontrollt. Hozzátette, a középgeneráció még képes lehet védekezni ez ellen, azonban a fiatalabb generáció, amely nem élte meg a diktatúrát, nem biztos, hogy rendelkezik ugyanezzel a tapasztalattal.
Szabó Zoltán Attila ugyanakkor elmondta,
hisz a fiatalokban, mivel rendkívül tehetségesek, és jól használják ki a világ nyújtotta lehetőségeket.
Elismerte ugyanakkor a felvetett problémát, de szerinte sok fiatal idővel maga is felfogja ennek veszélyeit. Példaként fiát említette, aki zenél, és akinek esetében gyakran felmerül a kérdés, hogyan viszonyuljon a mesterséges intelligenciához. Mint mondta, egy dolog segítségként használni azt, ugyanakkor veszélyt is jelenthet, ha egy művészi koncepció bármikor kifordítható, átalakítható vagy akár eldobható.
A szerző szerint könyvének címe, az Üvegszilánkok is erre a jelenségre utal, nem egységes képként látjuk a világot, hanem különböző töredékekből, szilánkokból próbáljuk összerakni azt.
Úgy véli, a fiatalok ezt különösen érzik, ugyanakkor sokan közülük képesek úgy használni a mesterséges intelligenciát, hogy továbbra is az ember marad az irányító, nem pedig fordítva.
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a mesterséges intelligencia mennyiben jelenthet segítséget, illetve veszélyt, vajon támogatja-e az ember kreativitását, vagy éppen elvesz belőle azzal, hogy egyre több feladatot végez el helyette.
Póda Erzsébet kiemelte, rengeteg tudás van a kezünkben, amelyet tovább lehetne adni a következő generációknak, mégis sokan inkább azonnal a mesterséges intelligenciához fordulnak segítségért.
Az est további részében egy zenés videóklip megtekintésére került sor, amely az internet és az online kommunikáció világát mutatta be. Ezt követően Z. Németh István felolvasta az előszót, amelyet Szabó Zoltán Attila Üvegszilánkok című könyvéhez írt.
Majd Szabó Zoltán Attila bemutatta a Nyugat-Plusz irodalmi folyóirat 2026-os antológiájának a borítóját, amely a 97. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az Újnyugat Irodalmi Kör és a Czeizi Intézet együttműködésében.
Az est végén kötetlen beszélgetésre is sor került frissítők mellett, a résztvevők pedig megkóstolhatták a Tabán a világ közepe nevű, cigánymeggyből készült pálinkát is, melyet az est vendége, Szabó Zoltán Attila hozott.
