Tíz év a magyarság szolgálatában
Tizedik születésnapját ünnepli ebben az évben a budapesti Magyarság Háza. A jubileumi ünnepségsorozat nyitánya a szeptember 30-án kezdődő négynapos összművészeti fesztivál, amelyet a borsi Rákóczi-kastélyban tartanak. Magyarország kormánya 8,5 millió eurós támogatásának köszönhetően felújították a nagyságos fejedelem szülőhelyét Borsiban, és idén nyáron adta át Áder János magyar és Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök. A fesztivál előtt a születésnap alkalmából beszélgettünk Csibi Krisztinával, a Magyarság Háza igazgatójával.
A borsi fesztivál célja a szervezők szerint az összmagyarság bemutatása. Lehetséges-e ez négy napban?
Szó szerint értve, a maga teljes egészében bemutatni a magyarságot, mindazokat a nagyszerű kulturális teljesítményeket, amelyeket a magyarság létrehozott az idők folyamán, természetesen nem lehetséges. Ehhez talán egy egész emberöltő se volna elég, már csak azért sem, mert
A Magyarság Háza születésnapi fesztiváljának négy napja viszont arra kiváló alkalmat biztosít, hogy a közönség elé tárhassuk a magyar kultúra egyfajta keresztmetszetét, bepillantást engedjünk intézményünk tevékenységébe, kapcsolatrendszerébe.
Milyen rendezvények lesznek ebben a négy napban?
Velünk lesznek ezen a hosszú hétvégén: Bagossy Brothers Company (Erdély), Credo együttes (Kárpátalja), Evilági zenekar (Erdély), Gál Natália (Kárpátalja), Gyimesvölgye Férfikórus (Erdély), Izolda népi játékai (Magyarország), Jancsi Bohóc Bábszínház (Vajdaság), Jóvilágvan (Felvidék), Karát Eszter (Magyarország), K. Kovács István (Erdély), Kuttyomfitty Társulat (Felvidék), Nagyvárad Táncegyüttes (Erdély), Nagy Feró és a Beatrice (Magyarország), No sugar (Erdély), Peter’s pan (Muravidék), Phrenia Band (Vajdaság), Rómeó Vérzik (Felvidék), Steger Endre (Ausztria), Székelyföldi Legendárium (Erdély), Szomszédnéni Produkciós Iroda (Erdély). De megismerkedhetnek az érdeklődők a számszeríjászattal, magukra ölthetnek reneszánsz korabeli ruhákat, a felnőttek pedig szombat délután akár megkóstolhatják a kisgéresi Pandy Csaba borait. A belépés mindenki számára ingyenes.
Létezik-e valamilyen tartalékmegoldás, ha netán közbeszólnak az újabb járványügyi intézkedések?
Amennyiben olyan szabályozás lép életbe, amely nem teszi lehetővé, hogy közönség előtt rendezhessük meg a fesztivált, de az előadásokat megtarthatjuk, akkor ezeket mindenképpen streamelni fogjuk, és a világhálón keresztül tesszük elérhetővé. Egyébként pedig a borsi programok az éppen aktuális szlovákiai szabályozásban előírtak szerint látogathatók.
Hogyan sikerült átvészelniük az élő programok leállását a járvány tombolása idején?
Terveink túlnyomó része megvalósult, igaz, az online térben. Háromnegyed év alatt közel háromszáz videón rögzítették partnereink a produkcióikat a Magyarság Háza számára, így továbbra is naponta jelentkezhettünk új programmal, nem szakadt meg a kapcsolat sem az előadóinkkal, sem a közönségünkkel. Aztán ahogy lazultak a szigorítások, részben visszatértünk az élő műsorokhoz, de nem maradtak el a videók sem.
Van közöttük orvos, cipész, slammer, rockzenész, autószerelő, informatikus, pap, lángossütő és még sokan mások. Volt tavaly egy meghívásos drámapályázatunk, Felvidékről Jakubecz László Zöld diktátorok című műve a harmadik lett. A díjazott alkotások mindegyikéből készült filmváltozat.
Nem véletlen, hogy idén több élő rendezvényt az őszre terveztek, egy bizonyos védettségi szint elérése utáni időszakra?
Úgy készültünk, hogy ősszel valamelyest talán könnyebb lesz élőben találkozni a közönséggel. Bizonyos programok nem is igazán értelmezhetők online, bort kóstolni például nem lehet virtuálisan, miként számszeríjászkodni sem. Bízunk benne, hogy a közönség valóban élőben, a borsi Rákóczi-kastélyban lehet részese a programoknak.
A borsi fesztivál a születésnapi rendezvénysorozatuknak csak a nyitánya. Mivel készülnek az év végéig hátralévő hónapokra?
A befejezéséhez közelednek az előkészületei annak a nagyszabású kiállításnak, amelynek középpontjában a diaszpórában élő kortárs magyar képzőművészek alkotásai lesznek.
Hasonlóképpen minden földrészre szeretnénk eljuttatni azt a tárlatunkat, amely a Magyarság Háza első évtizedének történetét dolgozza fel. Előreláthatólag november végén mutatjuk be A Magyarság Háza Nagy Képeskönyve című reprezentatív kiadványunkat. A kötet az elmúlt tíz év során megrendezett több mint ezer programunkon készült fotókból ad közre egy exkluzív válogatást. A születésnapi ünnepségsorozat fináléjaként pedig, december közepén átadjuk az idén alapított Magyarság Háza-díjat.
Létezik a külhoni magyarság számára egy ehhez hasonló díj – a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj. Mennyiben lesz az önöké más?
A cél gyakorlatilag ugyanaz mindkét díj esetében, a magyarságért kifejtett tevékenység elismerése. A különbség annyi, hogy a Magyarság Háza-díjban az intézményünkhöz kötődő alkotók és előadók részesülhetnek.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Magyarság Házát az elmúlt tizenegy év legkiemelkedőbb nemzetpolitikai sikerei közé sorolta.
Rendkívül megtisztelő ez a minősítés, ami további áldozatos, kemény munkára ösztönöz minket. Eddig is ott voltunk a nemzetpolitika minden lényeges eseményénél, hátteret biztosítottunk a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT), a Magyar Diaszpóra Tanácsnak, tevékenyen részt vettünk a Kőrösi Csoma Sándor-, a Petőfi-, és Mikes Kelemen- programokban, valamint a Határtalanul! program szervezésében is.
Több mint ezer előadást szerveztünk, amelyekre közel háromszázezren voltak kíváncsiak. De tízezerre tehető azoknak a diákoknak a száma is, akik szintén az intézményünk segítségével ismerkedtek meg a Kárpát-medence néprajzával, kultúrájával, értékeivel. Egyre több programunkat tartjuk meg Budapesten kívül, és nemcsak nagyvárosokban, mint például Kolozsvár vagy Kassa, hanem a kisebb településeken is jelen vagyunk, s egyre több felé a világban, ahol magyarok élnek.
Ön szerint a jubileumi év programjai mennyire tudják megmozgatni a teljes külhoni magyarságot?
Bízom benne, hogy a magyarságtudatunk erősödni fog, a magyar– magyar kapcsolatok szintúgy. Eddig is a különböző régiók találkozásai voltak a legsikeresebbek, valamint azok a rendezvényeink, amelyek által sok embert, főleg fiatalt tudtunk bekapcsolni a magyar kultúra vérkeringésébe. Nagy álmunk, hogy a diaszpóra magyarságával ugyanolyan szintű kapcsolatot alakítsunk ki, mint a Kárpát-medencében.
Megjelent a Magyar7 2021/39. számában.
