Nemesasszonyok és polgárlányok viseletei - KÉPEKKEL
A történelmet kedvelő emberek szeretnek visszatekinteni a múltba, beleképzelni magukat a középkori otthonokba, legyen az egy tanya, falusi otthon vagy nemesi kúria. Ehhez a képzeletbeli utazáshoz nyújt most segítséget a Szenci Városi Múzeum a magyarországi nemesség viseletét bemutató kiállítással, a Törökházban.
A reneszánsz kúria a 18. század feléig gyakran Pozsony vármegye közgyűlésének is otthont adott. Ennélfogva a napokban elkészült új kiállítás még inkább beleillik környezetébe, hiszen Magyarország 16–17. századi nemesi viseleteit mutatja be. Minden bizonnyal ilyen ruhákban jártak a Törökház lakói és vendégei abban a korban.
A gyermekek a kiállított ruhák valamelyikében futottak fel a lépcsőn, a nemesasszonyok és polgárlányok ilyen díszes vagy egyszerű ruhákban suhantak végig a folyosókon, a férfiak a bemutatott lovagló ruhában, vagy a lenből készült viseletben jártak ide a vármegyei gyűlésekre.
Látható a kiállításon magyar férfi nemesi viselet, női arisztokrata viselet a 17. századból, leány és női polgári öltözet, férfi viselet, és olyan is, amelyet lovaglószoknyának neveznek a szakirodalomban. Láthatunk olyan ruhákat is, amelyekre a spanyol és a németalföldi divat hatott. A kiállított gyermek viseletek arról tanúskodnak, hogy abban az időben 5-6 éves korukig a fiúkat és a kislányokat egyformán öltöztették és addig a nők nevelték őket, majd 6 éves koruktól a kisfiúkat az édesapjuk szokásaihoz igazodva kezdték öltöztetni. Ugyanezt a szokást követték a paraszti viseletkultúrában is, falusi környezetben a fiúk 5 éves korukig ugyanúgy „mellesszoknyát” viseltek, mint a lányok.
A szépséges ruhák között sétálva megérintett a múlt örökségének a szelleme. Képzeletemben hasonló míves viseletet öltöttem magamra és éreztem, hogy ez egy különleges világ volt, ahol az emberek nem rohantak, odafigyeltek egymásra, és így igyekeztek boldogulni a mindennapokban. Ha nem viselünk is ilyen ruhákat, olyan jó lenne, ha ez az érzés a mindennapokban is megjelenne, nemcsak a reneszánsz Törökházban. Aki ezt szeretné érezni és érdeklődik múltunk iránt, nézzen be a szenci múzeumba, mosolygó, kedves emberekre talál, és csodálatos kiállítást nézhet meg.
Megtekinthető Szenc első írásos emléke, valamint több írásos emlék a város történetéről, a középkori mindennapok tárgyi emlékei, korai egyháztörténeti források, a Thurzók és az Esterházy család helyi kapcsolatainak emlékei, és természetesen Szenczi Molnár Albert életének és munkásságának bemutatása is helyet kapott a múzeumban. Mindezt hagyományos és interaktív eszközökkel tárja elénk a múzeum, így nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is élvezhető.
A tűzoltóság múltját bemutató tárlatot egy különálló épületben, a korábbi fogadó hátsó részében, a buszmegálló szomszédságában találjuk. Emlékszem, amikor tavaly idelátogattunk a keresztgyermekeimmel, el sem akartak szakadni a tárlattól, Strešňák Gábornak, a múzeum igazgatójának a magyarázata annyira lekötötte őket.
Megjelent a Magyar7 2024/31. számában.
