Már az angyalok karában dirigál Géczy Olga, a galántai világhírű karnagy és festőművész
A közelmúltban hunyt el a mátyusföldi Galánta híres szülötte, Géczy Olga. A világhírű karnagy és festőművész izgalmas életutat járt be Galántától, Budapestek és Zürichen keresztül Kaliforniáig, hogy aztán a magyarországi apró Tök községben telepedjen le. Élete végéig Kodály Zoltán munkásságának rajongója, követője és népszerűsítője volt. Különleges módon kapcsolta össze a festészetet és a zenét, az égi karban is már bizonyára az angyali képeket eleveníti meg.
Géczy Olgáról méltánytalanul kevesen hallottak a Galántai járásban. Pedig életében pont ennek a városnak, az ide köthető Kodály-örökségnek a követője, átszellemült megjelenítője volt. A nagy mesterrel, Kodály Zoltánnal való személyes találkozása inspirálta és vezényelte őt a karmesteri pálya élvonalába.
A karmesteri pálcát csak hatvanévesen tette le az Egyesült Államokban, ezután saját férje, a kiváló művész, építész David Aurell fedezte fel benne a festőművész tehetséget.
A művészházaspárnak 2017-ben Galántán volt nagyszabású, közös kiállítása. Géczy Olga – akinek korábban is volt már egyéni vernisszázsa Galántán - akkor a Kodály Zoltán kórusművei által ihletett alkotásait mutatta be az Esterházy reneszánsz kastélyban. Galántát élete végéig szülőhazájaként emlegette és népszerűsítette szerte a világon, sokat dolgozott együtt a Galántai Csemadokkal
Géczy Olga a múlt század negyvenes éveinek elején született Galántán. Az édesapa, magas beosztású Hanza-hivatalnok egy Nagyszombat melleti községből származó szlovák lányt vett feleségül, ebből a frigyből született Olga is. Mikor a kislány az első elemibe került volna, a családot 1946-ban Budapestre telepítette a csehszlovák állam.
„A tanárnő lángra gyújtotta Olga lelkében a zene egyre erőteljesebben izzó parazsát. Mikor Kodály Zoltán meglátogatta a kórus előadását, Andor Ilona tanárnő a 14 és fél éves Olgára bízta a vezénylést. S a mester megdicsérte a kis karmesterjelöltet. Ez az élmény szárnyakat adott Géczy Olgának” – mesélte Prokopp Mária professzor Géczy Olga Kép-Zene-Szó kecskeméti kiállításának megnyitóján. Mindezt megtudjuk a professzor asszony esszéjéből és Géczy Olga életrajzírójától Simon Erikától is. Kodálynak valószínű szimpatikus kötődés lehetett a lány galántai származása is.
Géczy Olga tanítói pályafutását is érdekesen kezdte, cigánygyerekek között. Belőlük szervezett kórust, és innen nevelte ki – nem akármilyen pedagógiai érzékkel és művészi eltökéltséggel – alig néhány év alatt azt a hangszeres együttest, amely ifjabb Bartók Béla hozzájárulásával 1969- ben felvehette a Bartók Béla Kamarazenekar nevet, és amellyel a hazai hangversenyéletben nevet vívott ki magának.
Egy zeneműkiadói intermezzó után a művésznő disszidált Magyarországról. Svájcban a Zürichi Akademisches Orchestert dirigense lett, megalapította a Zürichi Akademischer Chor-t. A Luzerni Operaházban dirigált, valamint a Lipcsei Gewandhaus Orchester élén állt Mozart Varázsfuvolájának karmestereként. Számos fesztivált alapított. Karmester mesterkurzusokat tartott hivatásos muzsikusoknak.
Dirigensként később Kaliforniába utazik, itt ismerkedik meg második férjével David Aurellel.
A kilencvenes évek második felében a férj egy véletlen folytán rájön, hogy felesége tehetséges képzőművész is, így felvételizteti Olgát a Ventura College-be, ahol az festőművészeti képesítést nyer. Prokopp Mária professzor értékelése szerint Géczy Olga képeiből zene szól, átszellemült karmesteri előadásaiból pedig festői látomás sugárzik.
Géczy Olga a szürrealizmus egyik képviselője lehetne, festészetét a szakralitás, főleg Kodály zenéje és a természet ihlette. Élénk színeket, izgalmas formákat ábrázol. Festői életműve több mint háromszáz festményt számlál. Számtalan kiállítást rendezett be élete folyamán, többet közülük a mátyusföldi Galántán. Férjével a 2000-es évek elején visszaköltözött Magyarországra, a Zsámbék melletti Tök községbe, ahol kertjükben rendezték be a művészek kis parnasszusát, a Pajta Galériát, amely zenés-művészeti eseményeknek adott otthont.
