Ma már nem mész sehova – A Thália Színház jubileumi évadának második előadása

Czajlik József, a Thália Színház igazgatója, a darab rendezője elmondta, úgy gondolták, az előző évekhez hasonlóan a jubileumi évad egyik repertoárdarabja is társadalmi témát fog felölelni.

Az előadás alapját Malina Hedvig mindenki által ismert ügye, megverése adta, aki nyitrai diáklányként vizsgázni indult, de útközben brutálisan megverték, az állam, a hatóságok pedig ellene fordultak.

Hozzátette, abból indultak ki, hogy az állampolgár és az állam viszonya milyen csorbát szenvedett. Mint elmondta, kapcsolatban állnak az érintettel, de alapvetően nem az ő esetét vizsgálják, hanem azt, hogy ez bennük milyen lenyomatokat hagyott.

A darabban a diáklánnyal három ember, három mesélő – egy egyetemi professzor, egy regionális újságíró és egy diáklány – háromféleképpen találkozik, mindegyikükben más kép alakul ki az esetről, a történtek mindenkiben más formát és alakot öltenek.

– fejtette ki Czajlik József.

Az előadás részét képezik bizonyos interaktív részek is, amelyek során a nézőkhöz fordulnak válaszokért. Ezzel a rendező szerint az együttgondolkodásra törekszenek. Kiemelte,

Egyúttal aláhúzta, az előadás nagy része zene és ének, a zeneszerző pedig egy nagyszerű kortárs zeneszerző, Faragó Béla, aki ezt a zeneművet a Thália Színház színészeire írta.

A darab alkotógárdájában a színház társulata mellett magyarországi és szlovákiai szakemberek vesznek részt. Az alkotók bevallása szerint teljesen új, szokatlan ez a fajta színház, amely zenei műfajokon és az interaktív színházi formákon keresztül beszél egy megosztó témáról.

Az előadás interaktív részének konzulense, Takács Gábor színész, drámatanár, a budapesti Káva Kulturális Műhely elnöke elmondta, semmiképp nem az a céljuk, hogy a nézőknek rossz érzést okozzanak, épp az ellenkezője, abban bíznak, hogy azzal, hogy ők is részesei lesznek az előadásnak, ez a megszokottnál erőteljesebb színházi élmény lehet. Hozzátette, nagyon konkrét kérdéseket tesznek fel, és az, hogy az előadás utolsó mondataként mi hangzik el, az aznapi nézők válaszainak függvénye.

Menszátor Héresz Attila színész elmondta, tulajdonképp operettről, de mégis kortárs zenéről van szó.

– húzta alá.

Forgács Miklós dramaturg, a darab szövegének szerzője arról beszélt, rendezőként Czajlik József egy konkrét elképzeléssel rendelkezett arról, hogy mi érdekli őt ebben a történetben. Ő írt egy szöveget, amiből a rendező és a zeneszerző egy újabb anyagot gyúrt, jelentős változásokon esett át, s így alakult ki végül a darab.

– emelte ki.

A címadás kapcsán elmondta, mivel egy idő után nyilvánvaló lett, hogy a valódi főszereplő nevét nem használhatják, s nem is akarják címként használni, ezért egy olyan címet kellett találni, ami szerintük kifejezi azt az állapotot, érzést, helyzetet, amiről beszélni akarnak. Hosszas együttgondolkodás után jutottak arra, hogy ez a mondat legyen az.

A darab díszbemutatóját 2019.december 12-én, 19.00 órától tartják.