Lesz-e végre igazi hazánk? - Emlékkötet Gyönyör József születésének 100. évfordulója alkalmából
Emlékkötet jelent meg Gyönyör József jogász, jogtörténész, politológus és közíró születésének 100. évfordulója alkalmából. A „Lesz-e végre igazi hazánk?” alcímű kiadványt szülőfalujában, Szalatnyán a könyv szerkesztője, Gyurcsík Iván mutatta be.
A címben feltett kérdés Gyönyör József egyik 1968-as írásában olvasható. „Morzsák jutnak-e a jog asztaláról a szlovákiai magyaroknak, vagy előbb-utóbb végre megélhetik, hogy olyan szabad ország polgáraivá válnak, mely tiszteletben tartja nemzeti identitásukat, és amely nem kollektív bűnösként, mielőbbi asszimilációra kiszemelt emberi erőforrásként tekint e közösségre, hanem olyan közösségként, amely mind a többségi, mind az anyanemzet elismert partnere” – olvasható a Gyurcsík Iván által szerkesztett kiadvány fülszövegében.
A könyvbemutatót a Bazsó Árpád polgármester vezette Szalatnya község, a Szövetség helyi szervezete és a Szondi György Baráti Társaság szervezte neves szülöttje, Gyönyör József születésének 100. évfordulója alkalmából. A kötet is ebből az alkalomból készült, és arra tesz kísérletet, hogy a nemzetiségi jogok tudatosítójának, az államigazgatás keretei közötti védelmezőjének tevékenységét, a szlovákiai magyarság egyik morális és szakmai „vonatkoztatási pontját” a közösségi tudat részévé tegye.
Sokan voltak ilyenek, és sokakat elfelejtettek. Azért nem jó, hogy elfelejtették, elfelejtettük őket, mert nincsenek példaképeink, nincsenek mintáink, és nincsenek meg azok a sorshelyzetek sem, amelyekben ők feltették a közösséget érintő alapvető kérdéseket, s ezekre megpróbáltak választ is adni” – fogalmazta meg a kötet bemutatóján Gyurcsík Iván, majd hozzáfűzte:
A tisztelet és a példaadás mellett azonban a kérdésfelvetés folytonosságának a belső kényszere az, ami kell, hogy működtessen bennünket, amikor ezeket a nagy, közösségért alkotó személyeket szeretnénk a köztudat részévé tenni.”
A kiadvány válogatást kínál a jogászként, jogtörténészként, politológusként, demográfusként és közíróként is tevékenykedő Gyönyör életének történelmi hátterét elemző tanulmányokból, valamint az általa vizsgált területek aktuális kérdéseinek elemzéseiből. A szlovákiai magyar történészek, jogászok, politológusok, demográfusok, regionális kutatók írásaiból tanulságos körkép bontakozik ki a felvidéki magyarság alkotmányjogi, nyelvi és oktatási jogi helyzetéről, a közigazgatás és a kisebbségi jogok viszonyáról, a kollektív bűnösség elvének megítéléséről, a demográfiai és a gazdasági helyzet alakulásáról, a kisebbségek jogainak nemzetközi védelme terén meglévő lehetőségekről és korlátokról, valamint a jövőbeli jogokra vonatkozó elképzelésekről.
A kötet szerzői között megtalálható Bukovszky László, Fiala-Butora János, Gaál Veronika, Gyurgyík László, Halász Iván, Horony Ákos, Kocsis Károly, Kovács Anikó, Lelkes Gábor, Popély Árpád, Szarka László, Tárnok Balázs, Végh László és Szalayné Sándor Erzsébet is.
Amint azt Gyurcsík megfogalmazta, Gyönyör ahhoz az első, kisebbségi létbe született generációhoz tartozott, amelyet az egyetemes magyar nemzethez tartozás tudata irányított annak ellenére is, hogy tagjai személyes emlékeikben nem hordozták a történelmi állam élményét. Ez egész életútját megszabta; sorsává vált a kisebbségi lét kérdéseire adandó válaszok kutatása, a közösségi megmaradás mikéntjének keresése:
A prágai tavasz szabadabb légkörében a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását, a kollektív bűnösség kérdését felelősen, szakmailag megalapozottan, a történelmi bűnöket nevükön nevezve, tényeket és érveket sorolva mutatta be publicisztikájában.”
Ahogy az a szülőfalujában megszervezett könyvbemutatón is elhangzott, Gyönyör József a nemzeti közösségéért és szülőföldjéért felelősséget vállaló gondolkodó „háttéremberként” a legrosszabb időkben is szolgálta a magyarság ügyét, s következetesen, szakmai alapon, emberséggel és alázattal szolgálta közösségét, s tett fel a hatalomnak kényelmetlen, a sajátjai számára pedig lényegi kérdéseket, s tudományos elkötelezettséggel kereste rájuk a válaszokat.
Gyurcsík szerint az alapkérdések ma is időszerűek: Az az ország, amelyben e kisebbség él, mutat-e számára biztató jövőképet?
Adottak-e a jogi, intézményi keretek ahhoz, hogy saját nemzeti identitását megőrizve, fejlesztve növekedjen és gyarapodjon, hogy egyenrangú állampolgárok közösségeként alkotmányos, nyelvi, oktatási jogait gyakorolja, és hogy gazdasági és kulturális lehetőségek tekintetében se szenvedjen hátrányt? És persze: Lesz-e végre igazi hazánk?
Megjelent a Magyar7 hetilap 26. számában.
