2022. április 29., 15:16

Leírta azt, amiről nem volt szabad beszélni

Megjelent a Mihályi Molnár László által jegyzett Mács József monográfia, melynek ősbemutatója nem is lehetett volna máshol, mint Bátkában, a Felvidék krónikásaként számon tartott író szülőfalujában.

mács
Fotó: Virsinszky Tamás

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) gondozásában megjelent kötet bemutatóján Sebők Csilla, a Bátkai Alapiskola és Óvoda igazgatónője köszöntötte a szép számban összegyűlt érdeklődőt. Nagy örömét fejezte ki, hogy a könyvbemutató helyszínéül Józsi bácsi szeretett szülőfaluját, Bátkát választották. Az igazgatónő elmondta, hogy Mács József egész életében köztiszteletnek örvendett szülőfalujában, amelynek díszpolgára volt.

Emlékét, szellemiségét halála után is becsülettel őrzik, ápolják és igyekeznek továbbadni, amit az is mutat, hogy az alapiskola könyvtára tavaly felvette Mács József nevét, valamint a Bátkai Települési Értéktár kezdeményezésére az író bekerült a Felvidéki Értéktár jeles személyiségei közé.

Ács Margit Kossuth-díjas író, a könyv szerkesztője és lektora szerint jó érzés, hogy Mács József végre megkapja azt a tiszteletet, amelyet megérdemelt. Fontosnak nevezte, hogy készüljön ilyen összefoglaló áttekintés egy-egy író pályájáról, mert ez kalauz és egyfajta „tartósítószer” az életmű számára. Nem minden író kapja meg ezt az áttekintést, ezt a lehetőséget. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, Jóska bácsi nem élhette meg, hogy az ő művéről is ilyen megbecsülő és hiteles kép készüljön.

Mihályi Molnár László könyve nagyon jó kalauz Mács József teljes életművéhez, amelyet fantasztikus alapossággal dolgozott fel. Minden könyvéről hiteles képet adott, sőt a könyvek fogadtatásáról és kritikáiról is egyaránt számot ad. Érdemes lesz olvasni, ahogy Mács József munkáit is

– tette hozzá Ács Margit.

mács
Fotó:  Virsinszky Tamás

A könyv szerzője felidézte személyes kapcsolatát az íróval. Elmondta, hogy a barátságuk egészen a ‘80-as évek elejére nyúlik vissza, amikor több ízben szerveztek könyvbemutatót Mács József részvételével. Gyakran beszéltek telefonon, Páskaházán is többször meglátogatta.

Nem volt a rendszer és a kritika kedvence. 1956-ban eltiltották a publikálástól, mert szimpatizált a magyar forradalommal. Regényeit kemény kritikával illették, sőt azzal vádolták, hogy az egyház erkölcsét a párt fölé helyezi. A hatvanadik születésnapjáról meg sem emlékeztek az Irodalmi Szemlében. Személyét azonban mégsem lehet megkerülni. Egész élete azzal telt, hogy az itt élőket bemutassa: lejegyezze a deportálásokat, a kitelepítéseket. Leírta azt, amiről nem volt szabad, nem lehetett beszélni.

– Barátok és mondhatni rokon lelkek voltunk. Volt egy kötelezettségem vele szemben, ezért nem is munkaként, hanem küldetésként tekintettem a monográfia megírására – árulta el Mihályi Molnár László, aki reményét fejezte ki, hogy az író hamarosan bekerülhet az irodalomórák tananyagába.

A könyvbemutatón felszólalt Vári Fábián László költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője is, aki 2005-ben Mács Józseffel egy időben lett az akadémia tagja. Felidézte, hogy Mács József személyében egy igazán nyíltszívű, őszinte, tiszta beszédű, a közösségéért élő és dolgozó alkotóembert ismert meg. A család képviseletében az író két lánya, Mács Ildikó, a miskolci Felvidék Ház szakmai igazgatója és Mács Tünde, valamint férje, Kövesdi Károly, lapunk főmunkatársa vett részt a könyvbemutatón. 

Megjelent a Magyar7 2022/17. számában.     

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.