Kultúra járvány idejére is
2011. január 22-én azzal a szándékkal indította el a Pázmaneum Polgári Társulás Dunaszerdahelyen a Himnusz születésnapjának megünneplését, hogy hagyományt teremtsenek vele. Céljuk az volt és a mai napig is az, hogy a városban élő óvodások, diákok, művészek, írók, költők és a kultúra területén értéket képviselők felléphessenek és ezen a napon egy gálaest formájában közösen ünnepeljék Kölcsey Ferenc alkotását, a magyar nemzet imádságát. Karaffa Attilát kérdeztük, hogyan zajlik majd az idei rendezvény.
A koronavírus-járvány ellenére is megszervezik a Magyar Kultúra Napját, online formájában. Milyen programmal készülnek a közönség számára?
Szerettük volna, hogy mindenképp megvalósuljon a rendezvény, hiszen immár 10. alkalommal szervezzük meg Dunaszerdahelyen. Idén a virtuális térbe helyezzük át az ünnepséget, minden felkért előadónk megoldotta, hogy eljuttatta hozzánk az otthon elkészített felvételeket, és a Dunaszerdahelyi Városi Televízió munkatársainak köszönhetően az megvágott, összeszerkesztett formában lesz majd látható a hivatalos YouTube és Facebook csatornánkon.
Ezúttal is változatos és színes műsort állítottunk össze, hiszen a zenétől a prózáig minden megtalálható majd. Köszönet illeti meg ezúton is a felkért előadókat, hogy vállalták a fellépést.
Kik szerepelnek majd a műsorban?
Olyan művészeket láthatunk, mint Sárközi Pál prímás Cseh Tamás (brácsa) és Lelkes Tibor (nagybőgő) társaságában, Bertók István és Bertók Tóth Katalin (Black & White), de ott lesz Kevicky Tünde és tanítványa Farkas Olivér, Bíró Eszter, Barczi Orsolya, Miške Sofia a Kodály Zoltán Alapiskola diákjai Simon Anikó felkészítő tanár vezetésével, Füri Adrián, a dunaszerdahelyi Informatikai és Szolgáltatóipari Szakközépiskola és a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének diákja, Bartal Júlia, Béhr András a Magángimnázium tanulói, és Katona Nikolas az Arany Opus díj nyertese. Az est háziasszonya ezúttal is Rajkovics Haizok Melinda lesz. Ünnepi beszédet mond Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkár asszony a Külgazdasági és Külügyminisztériumból.
Ön szerint milyen üzenete van a felvidéki magyarok számára az ünnepnapnak?
Kölcsey Ferenc műve minden magyarnak a legszebb imádság, éljen akár itt a Csallóköz szívében, akár a Hargitán vagy éppen a világ bármely országában. Himnuszunk összeköt bennünket és erre a kötelekre szükségünk is van a mai kor társadalmában, amikor a rombolás, a közöny, az anyagi javak hajszolása és az érdektelenség veszélyezteti nemzeti közösségünket. Ebben az időben különösen aktuális a nyújts feléje védő kart sora a Himnuszunknak.
Legyünk büszkék a több mint ezeréves múltunkra és kultúránk sokszínűségére. Mindenki lehet a kultúra őrzője. A művészek, közéleti szereplők mellett a munkás családapa és a szorgos háziasszony is. Rajtunk áll, hogy a jövő ifjúsága értékként tekint-e magyarságára, vagy inkább a csendes asszimilációt, a világpolgárságot választja. Más nemzetek kultúráját, nyelvét megismerni hasznos és dicséretes. De mellette sosem szabad feladni és elfelejteni a sajátunkét. Édesanyánk nyelvét, édesapánk verejtékes munkáját.
A Magyar Kultúra Napján azt kívánom mindannyiunknak, hogy tisztelettel adózzunk mindig a kultúra őreinek, segítsük munkájukat és amikor a Himnusz éneklésekor becsukjuk a szemünket és szívünkre tesszük a kezünket jusson eszünkbe Szent István öröksége, a magyar királyok, szentek, Nobel-díjasok, költők és írók sokasága, de a sok-sok csatában elesett ismeretlen hős is. Mindannyian egy kultúrközösséghez tartoztak, tartozunk. Magyarok vagyunk.
Véleménye szerint lehet-e az online térben méltóképpen megemlékezni neves ünnepnapjainkról?
Természetesen a személyes jelenlétet nem pótol semmi sem, így a művészi élményt sem. De mégis szükséges, hogy megtartsuk ezeket az ünnepeket, rendezvényeket. Akár online események is megszólítják a közösségünk tagjait, a felkért előadók is érzik, hogy fontosak és feladatuk van. Ebben a járványügyi helyzetben is hiánypótló szerepet töltenek be a kultúra őrzői és ápolói. A digitális világban is ott a helyük. Nekünk, kisebbségben élő magyaroknak pedig különösen fontos, hogy rájuk is találjunk a virtuális térben.
Mit várhatunk a 2021-es évtől?
A kultúra területén egyelőre nem sok jót remélek, pedig számos rendezvény elmaradt a tavalyi évben, amit egyrészt pótolni is kellene. Ám talán az újakkal is jól megférnek majd, hiszen amikor majd lehetőség nyílik nyilvános, korlátozások nélkül rendezvényeket szervezni minden bizonnyal számíthatunk a túlkínálatra, ami nem baj. Sajnálatos módon a kultúra mindig a háttérbe szorul az egyes kormányoknál, ebben a helyzetben pedig halmozottan igaz ez. Ahogy más területen is, a kultúrában dolgozók is anyagi gondokkal küzdenek és kilátástalan helyzetbe kerültek. Szükséges volna az Ő részükre, erre a területre is jobban odafigyelni, mentőcsomagot kidolgozni a megsegítésükre.
A Pázmaneum Társulás a 2021-e esztendőben is tervezi a már hagyományos programjainak megvalósítását. Februárban a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján – valószínűleg még marad az online esemény –, majd tavasszal meghirdetünk egy rajzpályázatot a Széchenyi-emlékév kapcsán, júniusban az Összetartozás Napján a Trianon emlékfánál tartjuk a megemlékezést. Közben a Komáromi imanapot is szervezzük, a felvidéki magyar katolikusok legnagyobb rendezvényét. Az Esterházy-emlékévet is meghirdette Társulásunk, amelyhez többen is csatlakoztak. Itt is színes programok várják a felvidéki magyar közösséget, így a dunaszerdahelyieket is. Ősszel polgári esteket tervezünk Isten szolgája, Esterházy János és gróf Széchenyi István életéről és munkásságáról.
Számos ifjúsági rendezvényt – főleg a ministránsoknak –szerveztünk az elmúlt években tavasszal és nyáron is. Ezt szeretnénk folytatni idén, természetesen a járványügyi helyzettől függ minden.
A rendezvények szervezése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a kiadványaink szerkesztésére is. Van bőven feladatunk a 2021-es esztendőben is!
