Karácsonyi képeslap
Épp az egyik üzlet polcait fürkésztem, ami tele volt karácsonyi csecsebecsével, amikor megakadt a szemem a képeslapokon.
Te jó ég, mikor írtam én utoljára képeslapot bárkinek is? Gyermekkoromban 10-15 karácsonyi képeslapot vett anyukám, amit nekem kellett megírnom, lehetőleg szépírással és elküldenem a messzebb élő rokonoknak, köztük azoknak is, akik esetleg csak egy faluval odébb éltek.
Cserébe mi is kaptunk minden évben jó néhányat. Jólesett olvasni a jókívánságokat, de még jobban a lap szélére odakanyarintott kis üzeneteket, mint például nyáron jövünk, várandós vagyok a második babával, sikeres volt a műtétem, nagyon hiányoztok, alig várom, hogy találkozzunk és hasonlók.
Ez volt akkoriban, nem is olyan régen, a kommunikáció egyik lehetősége. Meg a levél, a távirat, esetleg a rendes vonalas telefon. Kissé szomorúan gondolok bele, ma már sokkal kevesebb képeslappal „megúsznám”…
Megjelent a Magyar7 2025/50. számában.
