2021. október 10., 15:26

József nádor feje a helyére került

József Antal főherceg (1776–1847), II. Lipót császár 9. gyermeke – aki 1795. szeptember 20-tól 1847. január 13-án bekövetkezett halála napjáig a Magyar Királyság nádora volt – úgy él a magyarság emlékezetében, mint a legmagyarabb Habsburg. Erre tetteivel méltán rászolgált, hiszen megtanult magyarul, nagy rokonszenvvel követte a magyarországi reformtörekvéseket és a bécsi udvarnál a magyar érdekekért gyakran „lobbizott” is.

József nádor

Kezdeményezte, hogy közel másfél évtizedes szünet után összehívják az első reformországgyűlést (1825–1827 között Pozsonyban), ahol Széchenyi magyarul szólalt fel, később pedig birtokai évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Ehhez József nádor is hozzájárult 10 ezer forintos adományával. Az 1830-as években egyik fő kezdeményezője lett Pest-Buda „klasszicista arculata” kialakításának, ott bábáskodott a Nemzeti Múzeum, a Ludovika Akadémia, a Magyar Gazdasági Egylet, a Kisfaludy Társaság, a Vakok Intézete, a Kereskedelmi Bank létrehozásánál; a Margit-sziget parkosítása és a Városliget rendezése is a nevéhez kötődik. 1838-ban ő irányította a mentési munkálatokat a nagy pesti árvíz idején.

Gondja volt az oktatási intézmények fejlesztésére is, sőt az 1782-ben felállított ipartanoda, amelyet hathatósan felkarolt, 1856-tól a nevét viselte és ebből alakult ki 1871-ben a József Műegyetem, a legrangosabb magyarországi mérnökképző intézmény,

amely 1934 és 1949 között Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működött. Alcsútdobozi birtokán a kor jeles építészével, Pollack Mihállyal (1773–1855) közösen tervezték meg az impozáns alcsúti kastélyt, amely azonban a háború végén, 1945-ben súlyosan megrongálódott, köveit a környék lakói „hasznosították” és csak a bejárati része és homlokfala emlékeztet egykori létezésére. József nádor a kastély körüli parkban egy arborétumot alakított ki, itt több mint 300 ritkának számító növényfajt ültettek el. Ez a növénykert mindmáig látogatható.

József nádor két hónappal 71. születésnapja előtt hunyt el.

Földi maradványait a Budavári Királyi Palota nádori kriptájában helyezték el, később ide került fiának, Istvánnak (1817–1867), Magyarország utolsó nádorának és más családtagjainak a koporsója is.

Már az ókori Egyiptomban „bevett szokás” volt a fáraók és más előkelőségek sírjának a kifosztása. Sajnos a magyar történelemben sem ismeretlen ez a barbár szokás. Mivel József nádor emlékét 1949-től a kommunista diktatúrában igyekeztek kitörölni a köztudatból, senki sem törődött azzal, hogy milyen állapotban is lehetnek a nádori kriptában „örök nyugalomra” helyezett személyek koporsói. Először 1966-ban jártak ott illetéktelenek, de akkor még a tetemeket békén hagyták.

Később több betörés is történt, a legnagyobb rombolást 1973 januárjában követték el ismeretlen behatolók.

Amikor a Budai Vár vezető régésze, Zolnay László (1916–1985) – ő találta meg 1974-ben a budavári gótikus szoborleletet – belépett a kriptába iszonyú felfordulást talált. Egyebek között ezt írta: „A kő sírládákban elhelyezett fémkoporsókat hidegvágóval felmetszették, hogy hozzáférhessenek a bebalzsamozott tetemekhez. A sírrablók kirángatták József nádor mumifikált tetemét, a fejét elválasztották a törzsétől. Én magam emeltem a földről és ráhelyeztem a nádor fiának, István nádornak ugyancsak felszakított sírfedlapjára.” A vizsgálat során ismét felmerült az a gyanú is, hogy Istvánt meggyilkolták és nem a tüdőbaj végzett vele. De ez már egy másik történet.

Megjelent a Magyar7 2021/40.számában.

 

Megosztás
Címkék