Hazatért a „magyar Van Gogh”: Pirk János életműve Galántán - KÉPEKKEL
A századforduló expresszív realista stílusvilágát idézi fel a Galántai Honismereti Múzeumban megnyitott új, retrospektív tárlat. A mátyusföldi származású Pirk János festőművész munkái még épp időben tértek haza Galántára ahhoz, hogy a magyar festő és grafikus jelleméről, emberségéről, tehetségéről a gyermekei tegyenek tanúbizonyságot.
A nagysikerű váci múmiák tárlat finisszázsát követően új kiállítást nyitott a Galántai Honismereti Múzeum. Takács Mihály, az intézmény igazgatója elárulta, a hagyományokhoz hűen a múzeum kora tavasszal a galántai rajziskola fiatal művészpalántáinak munkáit állítja ki, így egy festészeti tárlat éppen megfelelő beharangozója és nyitánya a tavaszi eseményeknek.
Megtiszteltetésnek érzik, hogy hosszú évek munkájának gyümölcse érett be – így kerülhetett Galántára a 20. századbeli festőművész és grafikus munkáinak kiállítása a szentendrei Pirk János Múzeumból.
– magyarázza a megnyitón Takács Mihály.
– beszélgetünk Pirk Veronikával és Pirk Lászlóval, a galántai származású művész gyermekeivel, akik nagy örömmel jöttek el édesapjuk szülőföldjére.
Pirk János és felesége, Remsey Ágnes később a magyar szecesszió bölcsőjébe, a gödöllői művésztelepre, majd Szentendrére érkezett meg, ahol a művész bekövetkezett haláláig, 1989-ig alkotott.
„Bár művészete nem igazodott a szentendrei festészethez, mégis a legjelesebb festői közé tartozik. Új, drámai színt hozott a szentendrei festészetbe. Rátalált egy gyönyörű szimbólumra, a Magvetőre, amit élete végéig újra meg újra megfestett. Pirknél egy virágszál sem csak egy szépen megfestett virág, hanem mellbevágóan megszólít bennünket. Pirknél a pipacs olyan, mint Van Gogh-nál a napraforgó” – vallja a művészről Deim Pál, az Ajánlás című írásában. Pirk Jánosnak a rajongásig szeretett természet és a földet művelő szegény emberek maradtak mindvégig festményeinek legfőbb témái.
A festőművész gyermekeitől megtudtuk, hogy édesapjuk nagy becsben tartotta „földijének”, Kodály Zoltánnak munkásságát, arról, hogy személyesen találkoztak volna, nincs bizonyíték. „A galántai mezítlábasokhoz tartozom, akiknek Kodály egyik művét ajánlotta” – vallja önéletrajzában Pirk János, talán éppen ezért nem véletlen, hogy a Pirk kiállítások megnyitóján gyakran csendülnek fel Kodály darabok. Galántán sem lehetett ez másként, a Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika Harmónia életműdíjas karnagy vezénylésével több Kodály művet is előadott a vernisszázson.
A tárlatot az est háziasszonya, Holop Zsóka nyitotta meg, a kiállítást annak kurátora, Pukkai Judit mutatta be magyar nyelven.
„A Szentendrei Pirk János Múzeum a téli időszakban zárva tart, éppen ezért lett most jó alkalom a tárlat darabjait elhozni Galántára. Az ötletet azonban már jó ideje görgetjük magunk előtt. A család tagjai is nagyon örültek neki, hogy Pirk János szimbolikusan hazatérthet. Mindegyik képről sugárzik az optimizmus, a remény, a jóság, a kedvesség – éppen ezért írnám fel receptre a kiállítást mindenkinek ebben a zord világban” – magyarázza a tárlat kurátora.
A PIRK János – retrospektív kiállítás 2026. március 21-ig tekinthető meg a Galántai Honismereti Múzeumban.
