Halász-Hradil Elemér síremléke
Kassa művészeti életének kiemelkedő alakja volt a miskolci születésű Halász-Hradil Elemér.
1873-ban látta meg a napvilágot. Életrajzírói megjegyzik, hogy betűfestőként, mázolóként kezdte, innen emelkedett szinte hihetetlen magaslatokba.
Katonaévei alatt került el Lőcsére és Kassára. Konokul, kitartóan járta a maga útját, négy évig látogatta Hollósy Simon müncheni magániskoláját, tanult Benczúr Gyulától és nyaranta a nagybányai művészetepre járt. Andrássy Dénes alapítványa lehetővé tette számára a párizsi tanulmányokat is. A gyermektelen Andrássy Dénes jelentős összegeket áldozott a művészetek és a művészek támogatására.
Halász-Hradil Elemér minden jelentősebb kiállításon jelen volt alkotásaival, Kassán pedig festőiskolát nyitott, amelyet olyan diákok látogattak, mint Jakoby Gyula és Kontuly Béla. 1924 és 1935 között elnöke volt a Kazinczy Társaság Képzőművészeti Osztályának. Az 1898-tól működő kassai Kazinczy Kört Csehszlovákia megalakulása után felfüggesztették és csak 1923-ban szervezhették újjá Kazinczy Társaságként.
A háborúban haditudósítóként vett részt (hasonlóképpen Mednyánszkyhoz), és csatajeleneteket ábrázoló rajzokat küldött haza. Az elismert művész 1948. december 9-én halt meg. Sírjára a Szent Rozália-temetőben 1970-ben Löffler Béla készített portrészobrot, ami időközben eltűnt, valószínűleg ellopták. Amikor 2007-ben a Gazdag József vezette Löffler Béla Múzeum Halász-Hradil kiállítást tervezett, Zbigniew Nišponský szobrász, keramikus felajánlotta, hogy díjmentesen elkészíti az eredeti szobor mását.
A felújított síremlék leleplezésén a művész unokái is jelen voltak.
Megjelent a MAGYAR7 20. számában.
