Értékmentés a Kárpát-medencében
A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány (KÉRA) munkatársa bodrogközi és Ung-vidéki önkéntesekkel egy hétvégét Nagykaposon töltött, ahol közösen gondolkodtak a magyarság problémáiról. Az alapítványt Bedecs Andrea képviselte, akitől arra kértünk választ, mit érdemes tudni az alapítványról, mi volt életre hívásának apropója, illetve mit szeretnének elérni általa.
Az Alapítványt Tarnai Tamás és barátai hozták létre 2012-ben, de az aktív munka csak 2016-ban kezdődött el. Egy politikától mentes, építkező, minden korosztályra kíváncsi alapítványról van szó, amely egyrészt megismerteti célkitűzéseit az érdeklődőkkel, majd tagtoborzással, műhelymunkával, közösségi rendezvények szervezésével, hagyományőrző táborokkal próbál közelebb kerülni kitűzött céljaihoz.
Megálmodói abból a szomorú tényből indultak ki, hogy a magyarok lélekszáma az anyaországban és külhonban egyaránt érezhetően fogy, a hagyományos értékek pusztulása megállíthatatlannak tűnik. Ezért szeretnénk a Kárpát-medence értékeit számba venni, felkutatni, megőrizni és bemutatni azzal a céllal, hogy megoldásokat és modelleket dolgozzunk ki az értékvesztés folyamatának megállítására, példát mutatva a még meglévő értékek megőrzésére. Feladatuk tehát egyrészt az értékmentés, másrészt az értékteremtő munka. Jártak már Füleken, Nagyszőlősön, Törökbecsén, Újvidéken, Kolozsvárott, Csíkszeredában, illetve Magyarország területén Szomoron.
"Egyelőre a 14 alapítótaggal együtt pillanatnyilag 48 őrzőnk van. Az őrzők valójában kapcsolatot képeznek az alapítvány és az egyes régiók magyarjai között. Terveink szerint 2025 után ezek száma eléri majd a 7500-at. Ők azok az önkéntesek, akik a Kárpát-medence különböző pontjairól részt vesznek értékőrző munkánkban, akiknek fontos a Kárpát-medence értékeinek megőrzése. Belőlük és általuk szeretnénk létrehozni azt az elkötelezett szakmai közösséget, akik céljainkat megvalósítják. Láttatják embertársaikkal a körülöttük lévő szellemi, kulturális és tárgyi értékek jelentőségét és azok megőrzésének, valamint továbbadásuknak fontosságát" - meséli Bedecs Andrea.
Őrzővé válni az egyik legnemesebb s legmegtisztelőbb érzés, ezért minden évben október végén Esztergomban esküt tesznek azok a személyek, akik úgy döntöttek, önként felvállalják ezt a munkát.
Ami pedig az önkéntesekkel folytatott beszélgetést illeti, valójában minden külhoni magyarok lakta területen ugyanazok a gondok kerültek feltárásra: a magyar nyelv használatának korlátai, az elvándorlás és az asszimiláció problematikája, az anyanyelvi oktatás iránti érdeklődés csökkenése, a népességfogyás, a fiatalkori érdektelenség.
"Mi egy-egy hasonló találkozó alkalmával 10-15 fős csoportokkal dolgozunk együtt, és külön örülünk a fiataloknak, mert azt tapasztaljuk, hogy ilyenkor megszólítva érzik magukat, és az itt hallott prognózisok sokkolóan hatnak rájuk. Ezért fontos a személyes találkozás. Mindenütt vannak tettre kész emberek, akik távlatilag jelentős változást idézhetnek elő munkájukkal" - árulta el a KÉRA munkatársa.
