Családi krónika
A pandémia kellős közepén vastag levelet találtam a postaládámban. Mint kiderült egy alig 100 oldalas könyv volt. Szerzője, a bényi Koczka Katalin „sok szeretettel” ajánlotta nekem, akit bizonyára csak hírből ismert.
Az Elnémult hangjegyek című kötetet elolvasva döbbentem rá, hogy egy sokat próbált felvidéki magyar család életének a történetét tartalmazza, amely a maga módján egyedi és szívbe markoló.
A meg nem valósult vágyakról, a megfosztott lehetőségekről szól, miközben átsüt rajta az egymás iránt érzett szeretet, az egyszerű emberek példamutató helytállása a legnehezebb időkben.
Mint megtudtam, Koczka Katalin a kultúra terjesztését, a fiatalok kézművesség iránti érdeklődésének a felkeltését és elmélyítését tűzte ki célul.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/31. számában.
