Az ezermester matematikus
A 250 esztendeje született Bolyai Farkas (1775–1856) a legnagyobb magyar matematikusok egyike volt. Zseniális fia, Bolyai János (1802–1860) sem halványította el érdemeit, mivel édesapjának jó néhány olyan felfedezése volt, amivel – jóllehet később ezeket külföldön másoknak tulajdonították – új irányt mutatott a matézis (matematika régiesen – a szerk. megj.) terén.
De most nem erről szeretnék írni, mert ez a tudós – akit diákkori barátja és levelezőtársa, Carl Friedrich Gauss (1777–1855), a „matematikusok fejedelme” nemes egyszerűséggel zseninek nevezett – az élet számtalan területén jeleskedett. Tanítványai a marosvásárhelyi kollégiumban is inkább műszaki dolgokat tanultak tőle a matematika és fizika mellett, vagy inkább helyett. Sokoldalúságát már kortársai is nagyra tartották – kivéve talán János fiát, aki gyakran szóvá tette, hogy édesapja szétforgácsolja vitathatatlan tehetségét és gyakran semmiségekkel bíbelődik, ahelyett, hogy egy nagyszabású matematikai művet alkotna.
Ezt a berendezést a borpincék gázmentesítésére is ajánlotta, amikor a sok mustgáz felgyülemlett a hordók körül. Mindennek tetejébe a derék matematikaprofesszor kénytelen volt ezeket a kemencéket saját maga megépíteni, mivel az akkori mesteremberek erre képtelenek voltak. A „közjó szolgálatában” így sok idejét kellett az efféle munkákra áldoznia.
Művelte kis gazdaságát, sikeresen megoldotta a vízelvezetés és az öntözés problémáját. Állatait maga gyógyította, sőt tanítványait és ismerőseit is tanácsokkal látta el ezen a téren. A diákok maguk is többnyire falusiak voltak, így a matematikai, a fizikai és a kémiai tudás mellett ezeket a gyakorlati ismereteket is elsajátíthatták tőle.
Bolyai Farkas egyébként hipochonder volt. Ezért is tanulmányozta a különféle gyógymódokat, vizsgálta a gyógynövények alkalmazási lehetőségét, sőt maga keverte össze azokat az elixíreket és porokat, amelyeket önmagán próbált ki először. Hogy nem ártottak neki, azt az is bizonyítja, hogy 81 évesen halt meg. A patikusoknak is jutott a szerekből, és ők ezeket hasznosaknak találták. És ha már a növényeket említem, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az erdészeti szakirodalomba is beírta a nevét újszerű erdőművelési és -telepítési elképzeléseivel.
Maga említi valahol, hogy az emberi test titkai is izgatták. Amikor alig húsz évnyi házasság után elhunyt első felesége (János édesanyja), maga végezte el a holttest boncolását!
Megjelent a Magyar7 2025/8. számában.
