Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse
Az amerikai függetlenségi háború olyan értelemben emlékeztet a napjainkban zajló orosz–ukrán konfliktusra, hogy az Anglia ellen fellázadt gyarmatok komoly franciaországi, spanyolországi és más országokból érkezett katonai és anyagi támogatást kaptak. Európából harcedzett katonák is útra keltek, hogy az amerikai seregeket erősítsék. Köztük volt egy magyar katonatiszt, Fabricy Kováts Mihály (1724–1779) is, akit az amerikai könnyűlovasság alapítójának tartanak.
15 éves korától katonáskodott és a Habsburg örökösödési háborúban. Kezdetben a császári sereg huszárezredében jeleskedett a poroszok és a franciák ellen vívott ütközetekben. A sors különös szeszélye, hogy Mária Terézia magyar huszárjai a francia Bercsényi huszárok ellen hadakoztak, akik között ugyancsak a magyarok voltak többségben. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az itáliai hadjárat során átállt a franciákhoz.
Később, miután az osztrákok békét kötöttek a poroszokkal, Kováts Mihály a Bercsényi huszárok soraiban a poroszok ellen harcolt a francia–porosz háborúban. 1752-ben létszámcsökkentés miatt megvált a francia seregtől és néhány hónap elteltével már az 1. porosz huszárezred zászlósaként egy sziléziai garnizonban szolgált 1753–1756 között.
1757 októberében a poroszok és a franciák ismét összetalálkoztak a csatatéren és Kováts Mihály ezúttal a poroszok oldalán küzdött a franciák ellen. Még három évig szolgált a porosz seregben majd megrendült egészségére hivatkozva kérvényezte a felmentését, ezt azonban II. Frigyes elutasította.
Miután szabályos úton nem tudott megszabadulni a porosz szolgálatból, egyszerűen megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kapcsolatba került a lengyel hazafias mozgalommal és megismerkedett Kazimierz Pułaski (1745–1779) gróffal, aki annak az oldalnak a képviselője volt, amely az oroszok elleni következetes fellépést hirdette.
Évekkel később, valamikor 1777 táján, már Amerikában, ismét találkoztak és lényegében kettejük együttműködésének köszönhetően született meg az amerikai könnyűlovasság.
Előtte Kováts Mihály a Felvidéken élt, sőt 1763 májusában megnősült és egy kisfia is született, aki azonban csak három évig élt. A házasság sem bizonyult tartósnak, és Kováts zavaros ügyekbe keveredett. Az osztrák hatóságok és a hitelezők egyaránt zaklatták, ezért igyekezett menekülni előlük. Végül 1776 decemberében a franciaországi Bordeaux-ba érkezett, innen egy latin nyelvű levelet írt Benjamin Franklinnek, az Egyesült Államok franciaországi követének, és ebben felajánlotta szolgálatait az amerikai kongresszusnak. Mint írja:
A levelet később megtalálták Franklin hagyatékában, de valószínűleg a címzett el sem olvasta.
Ennek ellenére Kováts Mihály 1777 májusában már amerikai földön találkozott George Washingtonnal, akinek Európából küldött bizalmas leveleket is átadott.
Pułaski gróf közbenjárására Kovátsot megbízták az amerikai seregben addig elhanyagolt könnyűlovasság megszervezésével és a katonák kiképzésével. 1778. március 3-án az angolok ellen Hadonfield mellett vívott ütközetben „mutatkozott be” a Kováts vezette lovasság és jelentős mértékben járult hozzá a győzelemhez. Egy évvel később, 1779. május 11-én a dél-karolinai Charleston ellen indított angol támadás során halálos lövés érte. Később a városban működő katonai akadémián emléktáblát helyeztek el, Washingtonban pedig szobrot állítottak a tiszteletére.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/2. számában.
