A nagynevű hellenista, Szabó István szobra
„S ki hitte volna, hogy itt egy valaki görög nyelven olvassa az antológiát s a Meleáger virágait magyar földre ülteti által.” Kazinczy Ferenc ezeket a sorokat arról a káplánról, Szabó Istvánról vetette papírra, akivel 1831-ben Karancskesziben találkozott.
Az 1801-ben Bakonyszentkirályon született, ifjúkorától árván élő fiú ekkor már felszentelt pap, komoly irodalmi tevékenységet végzett.
Az eszes, de visszafogott fiút a pápai református kollégiumba járatják, innen Esterházy László rozsnyói püspök vitte magával Rozsnyóra és rábízta a premontreiekre. Itt egyik tanára, Szidor Antal fedezte fel igazi tehetségét, és mint írják, jeles hellenistát nevelt belőle. 1826-ban pappá szentelték, s bár a püspöki könyvtárban kapott szolgálatot, rövidesen Karancskesziben, majd Ozsgyánban találjuk.
Innen Guszonára kerül, de rövidesen Pilisben szolgál. Szidor továbbra is egyengeti útját, segítségével 1834-ben Kassán megjelenik első fordításkötete a Görög virágok az Anthológiából. Lassan elkészül az Ilias, később az Odyssea. Sokat dolgozik, a szeme is rámegy. Leveleit már tollba kell mondania, mivel írása olvashatatlanná válik. Mint írják a forradalom és szabadságharc lelkes, de halk szavú támogatója volt, s annak bukása után szinte belső emigrációba vonult. 1857-ben Kazárra helyezték, ott is halt meg. De élete végéig dolgozott. Lefordította Hesziodos Theogonia (Istenek származása, istenek születése) c. munkáját, s bár Hunfalvy Pál nagyra tartotta Szabót, mégsem javasolta a hatalmas munka kiadását.
1899-ben megkapta a Ferencz József Rend Lovagkeresztjét, továbbra is megjelentek művei, halála évében, 1892-ben A magyarok Istene. S bár Kazinczy és Gyulai Pál is elismerte, halála után munkássága lassan feledésbe merülni látszott. Rozsnyón halála után fél évszázaddal emléket állítottak neki. A Holló Barnabás által készített mellszobor egykori iskolája, a néhai papi szeminárium előtt áll. Az 1897-ben felavatott ércmű volt a város első köztéri mellszobra. Rozsnyó 1776-ban lett az ekkor létrejött római katolikus püspöki egyházmegye központja. A papképzés megoldását szolgálhatta a papnevelde létrehozása.
Megjelent a MAGYAR7 29. számában.
