2023. április 9., 15:15

A leleményes jezsuita professzor

Tavaly volt száz esztendeje, hogy az Aranyosmaróton született Gragger Róbert (1887–1926) irodalomtörténész és kultúrdiplomata felfedezte a latin nyelvű Leuveni kódexben az első magyar nyelven írt verset, az Ómagyar Mária-siralom című költeményt. A rendkívül értékes kézirat azonban csak hatvan évvel később, 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

muzslay
Galéria
+1 kép a galériában
Muzslay István
Fotó: Magyar7/Archív felvétel

Ennek érdekes története van, de mielőtt erről bővebben is szólnánk, mutassuk be a kódexnek nevet adó Leuven egyetemének egyik kiváló közgazdászprofesszorát, Muzslay István jezsuita szerzetest. 1923. január 9-én született a Duna jobb partjához közel, légvonalban alig 10 kilométerre a felvidéki Karvával átellenben fekvő Bajóton. 1942-ben lépett a jezsuita rendbe és 1951-ben szentelték pappá. A második világháborút követően Hollandiába emigrált, ahol közgazdaságtudományi tanulmányokat folytatott. 1953-ban Belgium flamandok lakta felében, a ma százezer lakosú Leuvenben telepedett le, és itt tanított egészen 1983-ig.

Sok kiváló magyar tanítványa volt, többek között Gulyás Balázs neurofiziológus, a stockholmi egyetem professzora, Lámfalussy Sándor közgazdász, akit az euró atyjának tartanak, B. Nagy János fizikus és kémikus, az MTA külső tagja és mások.

Önzetlen és jószívű ember volt, aki összegyűjtötte az 1956 után Magyarországról elmenekült és menedéktáborokban veszteglő tehetséges fiatalokat, így 1957-ben már egy 200 fős magyar kolónia ügyeit intézte, és létrehozta a Mindszenty Collegiumot. Sok diáknak a saját pénzéből fizette az egyetemi tanulmányait, emellett 1957-ben egy holland–magyar és magyar–holland szótárat állított össze, hogy ezzel is megkönnyítse a beilleszkedésüket. Tudományos munkája mellett rengeteget fáradozott a magyar–holland kulturális kapcsolatok elmélyítésén is. Hollandul, franciául publikált tudományos tanulmányokat, de a magyar történelemről és irodalomról szóló cikkeket és könyveket is.

Leuvenben 1425-ben alapították meg a Katolikus Egyetemet, amelyen kezdetben latinul, majd később flamandul és franciául oktattak. Muzslay professzornak köszönhetően Leuvenben tanult a legtöbb külföldre került magyar diák Európában. Noha Belgiumot sokan a különböző nemzetiségeket példásan összefogó országnak tartják, a flamandok és a francia nyelvű vallonok között korántsem ilyen szívélyes a viszony.

Leuven a flamand–vallon nyelvhatár közelében, de a hollandul beszélő régióban fekszik, az egyetem francia tanárai az 1960-as években kiváltak az intézményből és negyven kilométerrel délebbre, már a vallon többségű régióban megalapították Louvan-la-Neuvben a francia egyetemet.

Becsületükre legyen mondva, igazságosan megosztoztak a könyvtáron is. A páros jelzetű könyvek átkerültek az új intézménybe, a páratlan jelzésűek maradtak. Sajnos az a kódex, amelyben az említett első magyar költemény is volt, vallon földre került. Egyébként szerencse, hogy a kötet annyi évszázadot átvészelt, mivel korábban többször is tűz pusztított a leuveni egyetemen.

Muzslay professzor éveken át lobbizott annak érdekében, hogy a kódex visszakerüljön Leuvenbe, mégpedig azért, mert Magyarországon csak olyan „csereanyagot” tudtak felajánlani, amely kizárólag a németalföldi nyelvészek számára lett volna fontos, ez viszont a franciákat nem különösebben érdekelte.

Fáradozása végül sikerrel járt és miután a kódexet kicserélték egy francia kiadványra, hamarosan sor kerülhetett a kézirat Magyarországra juttatására. Muzslay professzort nagy tisztelet övezte Belgiumban, az uralkodó Lipót-renddel és bárói címmel tüntette ki, II. János Pál pápa pedig kinevezte a Társadalomtudományok Pápai Akadémiája tagjának. 84 éves korában, 2007. május 14-én hunyt el.

Megjelent a Magyar7 2023/14. számában.

muzslay
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.