A HANZA hagyatéka
Új kiállítás nyílt a Galántai Honismereti Múzeumban. A múzeum idei első kiállítása egy helytörténeti szempontból jelentős témához, az 1925-1945 között galántai központtal működő Hanza szövetkezeti mozgalom történelméhez nyúl, azonban nem a szokásos történeti kiállítások módszertana szerint.
A kiállítás elsősorban Nagy Csilla, galántai képzőművész műalkotásaiból áll, melyek a Hanza ellentmondásos működésére, ideológiai fejlődésére adott szubjektív reflexiók. Az egyes alkotások kísérletek a Hanza munkásságának felidézésére, azonban végig ügyelve az egyszerűsítő nosztalgia elkerülésére. A Hanza történetében láthatjuk a falusi ember felemelésén munkálkodó, szolidáris gazdasági környezetet megteremteni vágyó szövetkezeti propagandistákat; máshonnan nézve pedig láthatóvá válik, hogy a Hanza által is terjesztett, népi-nemzeti retorikával párosuló szövetkezeti propaganda hogyan lett a 20. század első felében egyre erősödő antiszemitizmus hordozója.
A kiállítás célja, hogy bemutassa, milyen történelmi-társadalmi körülmények, ideológiák formálták e mozgalmat, amely minden ellentmondásossága ellenére a (cseh)szlovákiai magyar kisebbség közösség- és gazdaságszervezésénk nagyléptékű sikertörténete volt.
A Hanza szövetkezeti mozgalom több szálon kötődött Galántához. Első és legfontosabb, hogy 1925-ben itt jött létre és itt működött az a szövetkezeti áruközpont, amely a mozgalom működésének alapját jelentette. Az áruosztály fokozatosan gyarapodott, idővel pedig termelési osztályokkal is bővült. 1930-ban itt alakult meg a Hanza Hitelszövetkezet, majd Galánta első strandját is megépítették.
A kiállításon a képzőművészeti munkák mellett korabeli dokumentumok, Hanzához kötődő tárgyak is szerepelnek. A tárlat Nagy Csilla képzőművész és Nagy Zsófia kultúrakutató közös kutatómunkájának eredménye.
A kiállítás március 30-tól április 30-ig lesz elérhető a Galántai Honismereti Múzeumban. A nyitvatartás az aktuális járványügyi intézkedések értelmében módosulhat.
Forrás: Cupal Barica Andrea, sajtóreferens
