2023. február 5., 11:34

A chicagói Magyar Maffia

1932 szeptemberében Szilárd Leó (1898–1964) Londonban egy cikket olvasott a The Times című napilapban arról, hogy Lord Ernest Rutherford (1871–1937) Nobel-díjas fizikus előadást tartott az „atommag feltöréséről”, és a beszámoló szerint holdkórosoknak nevezte azokat, akik úgy gondolják, hogy az atommag energiáját ipari méretekben hasznosítani lehet.

Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő
Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő
Fotó: Archív felvétel

A magyar fizikus akkoriban már foglalkozott a láncreakció gondolatával, amelynek a lényege az volt, hogy bizonyos atomok neutronokkal bombázva kisebb darabokra oszthatók és közben nemcsak energia szabadul fel, hanem újabb neutronok is keletkeznek, amelyek további atomokat képesek felhasítani. A láncreakció ötletét szerette volna Rutherforddal is megosztani, ő azonban szóba sem állt vele, miután egy fantasztát látott benne, aki képtelenségekkel rabolja az idejét.

Szilárd Leó
Szilárd Leó
Fotó:  Archív felvétel

Rutherford már nem élte meg, hogy a maghasadás és a láncreakció 1939-ben kézzel fogható valósággá válik, sőt éppen Szilárd lesz az, aki elsőként ismeri fel, milyen veszélyeket rejt az atomenergia ellenőrizetlen felszabadulása. Ő volt az is, aki már az USA-ban azért „lobbizott”, hogy az amerikai kormány vegye fontolóra ennek a fenyegetésnek a realitását, és kezdjen kutatásokat az atomenergia felhasználásáról.

Joggal gondolta, hogy a hitleri Németországban – ahol elsőként figyelték meg az uránatomok hasadását – fegyverként is bevethetik az atombombát.

Albert Einstein korábbi munkatársaként rávette az Amerikában élő, a laikusok körében is jól ismert német fizikust, hogy levelet írjon Roosevelt amerikai elnöknek, és ebben tájékoztassa őt a leglényegesebb tényekről. A részletekre most nem térnék ki, de ennek a kezdeményezésnek köszönhetően elindult egy nagyszabású projekt megvalósítása, amelynek egyik eredménye az első atomreaktor megépítése lett.

A másik „eredménye” – sajnos – az a két atombomba volt, amelyeket 1945 augusztusában Hirosimára, illetve Nagaszakira dobtak le.

Teller Ede
Teller Ede
Fotó:  Archív felvétel

Az amerikai illetékesek Roosevelt elnök egyértelmű utasítása ellenére eléggé gyanakodva álltak neki a terv kivitelezésének. Ezen persze nem lehet csodálkozni, hiszen csupa Európából menekült tudós – Einstein és Szilárd mellett Enrico Fermi olasz, valamint Wigner Jenő és Teller Ede magyar fizikus – próbálta közérthetően elmagyarázni, hogy miről is van szó. Wigner Jenő (1902–1995) – 1963-ban Nobel-díjjal tüntették ki – ezzel kapcsolatban jegyezte meg:

Európa lángokban állt, de Amerika békében szendergett. Amikor az amerikai kormányzatot a láncreakció fontosságáról próbáltuk meggyőzni, úgy éreztük, mintha szirupban úsznánk.”
Wigner Jenő
Wigner Jenő
Fotó:  Archív felvétel

Miután a japánok 1941. december 7-én megtámadták Pearl Harbort és így az USA is belépett a háborúba, az amerikai hadvezetés komolyabban kezdett el foglalkozni a kérdéssel.

Mindent igyekeztek konspiratív módon intézni, így a projektben részt vevő tudósok is fedőnevet kaptak. Fermi Farmer, Wigner pedig Wagner lett.

De az urán sem ezen a néven szerepelt, hanem fémötvözetként emlegették. Egy alkalommal Fermi és Wigner egy titkosított úton autóval utaztak Chicagóba, ahol már építették az atommáglyának nevezett atomreaktort. Az egyik ellenőrzőponton az őr megnézte a két tudós iratait. Wignertől a nevét kérdezte, mire ő automatikusan rávágta, hogy Wigner, majd észbe kapva kijavította magát: „Wagner”. Az őr ismét megkérdezte:

Ön biztosan Wagner?” Mire Fermi sietett a segítségére: „Ne legyek Farmer, ha ő nem Wagner!”
Atommáglya
Atommáglya
Fotó:  Archív felvétel

Az első atomreaktort 1942. december 2-án hozták működésbe Chicagóban. Megalkotásában Enrico Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede játszott meghatározó szerepet. Alvin Weinberg (1915–2006), aki kezdő fizikusként volt a csapat tagja mondta később, hogy Szilárd, Teller és Wigner volt a „magyar maffia” Chicagóban.

Megjelent a Magyar7 hetilap 5. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.