A háború női szemmel
Polcz Alaine irodalmi munkásságát általában véve a nyers tárgyilagosság, egyben pedig a lelki mélység jellemzi. Különösen érvényes ez a megállapítás az Asszony a fronton című regényére.

Bizonyára sokan olvasták már ezt a művet, talán többször is. Ebben az időszakban, amikor megemlékezünk a második világháború befejezéséről, még inkább aktuális, egyúttal indokolt, hogy újra levegyük a könyvespolcról.
De hogy lehet, hogy egy regény egyszerre nyersen tárgyilagos (majdnem dokumentumszerű), emellett megrendítően mély gondolatú, arra késztetve az embert, hogy olvasása közben elmerengjen, töprengjen, teljesen átélje azokat a mozzanatokat, amelyekkel találkozik benne.
Az is megdöbbentő, hogy nem kitalált történéseket sorakoztat fel az író, hanem valóságos eseményeket, olyanokat, amelyek személyesen vele estek meg.
Polcz Alaine Erdélyben, Kolozsvárott született és nőtt fel, itt is ment férjhez 1944-ben. Nem sokkal házasságkötésük után férjével együtt Magyarországra menekülnek szülővárosa bombázása miatt. Magyarországon is a háború elharapódzása a jellemző, és a család javaslatára Csákvárra igyekeznek, úgy gondolva, hogy ott biztonságban leszek. De itt még nagyobb borzalmak várnak rájuk, a tűzvonalba kerülnek, hiszen éppen Csákvár lesz a front központi színtere. Erről az időszakról szól a regény. Alaine férjét letartóztatják, ő pedig próbálja túlélni a borzalmakat.
Naiv fiatal nőként nehezen fogja fel az általa ismeretlen helyzeteket.
Polcz Alaine képzett ápolónőként kezdetben kórházban dolgozott. Itt is szembe kellett néznie a háború okozta borzalmakkal. Majd amikor a kórházat evakuálni kellett az állandó bombázások miatt, munka nélkül maradt. Akkor az állandó félelem mellé szegődött az éhezés is. Ritkán jutott élelemhez, ha néha mégis, az ünnepnek számított.
Csákváron javában dúltak a harcok. Menekültek a németek, megjelentek az oroszok. Majd a németek visszajöttek, és elhúztak az oroszok.
A könyv írójának sikerül elmenekülnie Pestre.
„Csákvár után Pest békésnek és rendezettnek tűnt. A lebombázott, leégett épületeivel is. Édesanyját és néhány rokonát is megtalálja. A vacsorához terített asztal egyenesen elbűvöli. A beszélgetés annál kevésbé „Mondták, hogy az oroszok erőszakoskodtak a nőkkel.
Az őt megerőszakoló orosz katonáktól összeszedett nemi betegségekből hosszú ideig gyógyuló Polcz Alaine sohasem szülhetett gyermeket.
Eredetileg orvos szeretett volna lenni, de leromlott állapota miatt rokonai erről lebeszélték. Később pszichológiát tanult. Pszichológusként fogalmazódott meg benne az a gondolat, hogy a gyógyíthatatlan betegeknek és hozzátartozóiknak intézményes pszichológiai segítségre van szükségük. Ebből az ötletből született meg sok küzdelmes munka után a Magyar Hospic Mozgalom, majd Alapítvány, amely országos hálózattá, kiterjedt szervezetté vált. Szlovákiában is működik, sajnos éppen mostanában komoly pénzhiány miatt egyre nehezebben boldogul.
Az asszony a fronton c. regény több kiadást ért meg Magyarországon, és számos idegen nyelvre is lefordították.