Visszidensek Rimaszombatban
Visszidensek tartottak érdekfeszítő beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót csütörtök este a rimaszombati Csillagházban. Hogy kik ők és mi köti őket össze, miben közös a sorsuk és hogy mit is takar pontosan ez a szó, arra mind-mind fény derült.
A visszidensek a Pósa Lajos Társaság meghívására érkeztek Rimaszombatba, s a gömöri városban Pósa Judit, a társaság elnöke kalauzolta őket körbe, majd bemutatták Gyuricza Péter újságíró Visszidensek címen kiadott két kötetét, amelyek a Magyarország Barátai Alapítvány gondozásában jelentek meg. Az eseményen Nagy Eszter Réka szavalta el Pósa Lajos: A határon című versét.
A Visszidensek c. kötet megszületésének előzményeit maga a szerző, Gyuricza Péter vázolta fel.
Elárulta, hogy a visszidensek kifejezés egy szójáték, egyfajta asszociációs tréfa. Ez a kreált szó olyan embereket jelöl, akik, vagy akiknek a felmenőjük politikai okokból disszidált Magyarországról, de ők maguk évekkel, évtizedekkel később saját akaratból és elhatározásból mégis hazatértek.
Az interjúkötetben a magyar történelem elevenedik meg az oral history egy egészen sajátos formájában,
amely a '20-as években, Trianon gyötrelmei után kezdődik, s a szereplők életútján keresztül egészen a jelenkorig tart. A gyűjtés során kiderült, hogy mindenki legalább három generáció történetét meséli el.
A rimaszombati előadáson résztvevők egy rövid bemutatkozás során elmesélték, hogy miként kellett elhagyniuk szülőföldjüket, majd, hogy mikor és milyen indíttatásból tértek vissza Magyarországra. Közös bennük a szülőföld szeretete és az, hogy visszatérésük óta is itt élnek és dolgoznak.
Az est vendége volt Gyuricza Gábor, aki Sao Paulóban született, majd családjával 22 évvel ezelőtt tértek vissza Magyarországra. Diego-Fedor Alice 50 év után Venezuelából tért haza. A gömöri közönségnek bemutatkozott még a marosvásárhelyi születésű Konthur Mária, aki a Ceausescu-éra alatt disszidált Romániából, s akinek ugyancsak izgalmas élettörténete a Visszidensek második részében olvasható.
A rendezvényt Tőkés István, Tőkés László bátyja is megtisztelte jelenlétével, aki szintén Erdélyből indult szerencsét próbálni Kanadába, s onnét kapcsolódott be az 1989-es temesvári eseményekbe. Az ősszel megjelenő harmadik kötetben az ő története is szerepelni fog.
Gyuricza Péter elárulta, hogy tervben van egy kötet összeállítása az Erdélyből kivándoroltak életéről, valamint, ha lenne elég alany hozzá, akkor a Felvidékről elmenekült aztán ide visszatért visszidensek életéről is készülhetne egy hasonló összeállítás.
A témáról bővebben a Magyar7 hetilapban olvashatnak majd.
