Utazás Ázsia világának belsejébe

A Szentgyörgyön született, de gyermekévei óta csallóközinek tekinthető híres Kelet-kutató Vámbéry Ármint a kilencvenes évek elején fedezték fel újra Dunaszerdahelyen, mivel addig csak egy már lebontott épület oldalán elhelyezett, megkopott emléktábla és egy utcanév jelezte azt, hogy hosszú éveken keresztül itt élt az egyes muszlim vallású államokban is hatalmas megbecsülésnek örvendő, zsidó származású, a legfelsőbb körökbe is bejáratos „sánta dervis”. Az orientalista tiszteletére megalakult Vámbéry Polgári Társulás rendezésében Vámbéry Napokat, továbbá konferenciákat szerveztek, ahol Vámbéry-díjakat adományoztak.

Az előadásokon jelenkori iszlám vonatkozású témák is szerepelnek, gyakran világ- és geopolitikai aspektusból nézve. A Vámbéry Polgári Társulás mellett megalakult Vámbéry Tudományos Kollégium komoly szakmai szempontokat is figyelembe véve közelít a témához, így a kezdeti ad hoc jellegű előadások füzéreként indult konferencia az évek során nemzetközi mércével mérve is komoly szakmai fórummá nemesedett. A Vámbéry Napok során pedig egyrészt a felső tagozatos szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanulói a Vámbéry Ármin Földrajzverseny keretében számot adnak földrajzi és történelmi ismereteikről, illetve a rendezvény vendégeinek jelenlétében megkoszorúzzák a Kelet-kutató mellszobrát, másrészt pedig könyv formájában bemutatják az előző konferencia termését. Ennek lehettünk részesei csütörtökön, amikor bemutatták a XX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásait tartalmazó tanulmánykötet, melynek alcíme Ázsia világának belsejébe.

Szabó Manyi, Dobrovits Mihály és Simon Szabolcs

Fotó:  Lacza Gergely

A könyvbemutatót Szabó Manyi, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának megbízott titkára vezette, köszöntőbeszédében a kötet szerkesztője, Dobrovits Mihály turkológus, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke megidézte a Vámbéry Tudományos Konferencia kezdeteit, egykori esetlenségeit, de mindemellett hangsúlyozta annak jelentőségét és létjogosultságát, továbbá beszélt az azóta bekövetkező változásokról, fejlődésről, megemlítette, hogy mára a konferencia megtalálta a helyét és ideális kereteit. Elmondta, hogy miután rögeszméje a konferenciák rendezése, így Vámbéryvel kapcsolatban is javaslatot tett erre. Akkor úgy gondolta, hogy egy alkalommal majd szépen összeülnek, lesz egy pár előadás, beszélgetnek egy jót és becsukják az ajtót Vámbéry mögött. Ezzel szemben pedig a huszadik konferenciát ünnepelték tavaly.

Szabó Manyi, Dobrovits Mihály és Simon Szabolcs

Fotó:  Lacza Gergely

mesélt a kezdetekről Dobrovits, majd elmondta, hogy nagyjából az ötödik és a nyolcadik konferencia környékén kristályosodott ki egy professzionális rendezvény, amely a mai napig is működik. A kötet elszavában így fogalmaz:

Dobrovits Mihály és Simon Szabolcs

Fotó:  Lacza Gergely

Simon Szabolcs, a Vámbéry Polgári Társulás alelnöke részletesen bemutatta a könyv néhány tanulmányát és kitért a szerkesztés koncepciójára is. A közös vacsora előtt Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás ügyvezető igazgatója röviden beavatta a jelenlévőket a Vámbéry Ármin életmű ápolásával kapcsolatos tervekbe, és megtudhattuk, hogy ennek kapcsán felvették a kapcsolatot Vámbéry szülővárosának, Szentgyörgynek az elöljáróival is, akik pozitívan álltak hozzá egy majdani szorosabb együttműködés és egy esetleges emléktábla elhelyezéséhez a településen, ezzel is kiterjesztve a Vámbéry-kultuszt.

Hodossy Gyula

Fotó:  Lacza Gergely

A XX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Ázsia világának belsejébe című kötete az alábbi szerzők tanulmányait tartalmazza:

• Madaras László: Egy öcsödi sír lehetséges értelmezése. Lehetnek-e sámánsírok az avar korban?

• Darkó Jenő: Mas´ūdī a szászánidákról

• Uhrman Iván: Megint csak a kettős fejedelemség. Új (?) problémafelvetések

• Dallos Edina: Egy újonnan felfedezett türk rovásfelirat margójára

• Zimonyi István: A volgai bulgárok nyelve

• Felföldi Szabolcs: „Me too” a steppén?

• Kovács Szilvia: „A tyúk, amely hajnalban kukorékol?” Tajdula katun képe az elbeszélő forrásokban

• Aslan Margareta: Kivonatok híres orientalisták levelezéseiből. Kuun Géza és Thúry József

• Kiss László: Vámbéry elfeledett kortársa: Viszolajszky Károly (1843-1929) közel-keleti utazó

• Őze Sándor: A hódoltság emléke a szentesi krónikában

• Seres István: Egy rablómese Kúnos Ignác első világháborús gyűjtéséből

• Csicsmann László: A normalizáció időszaka a Közel-Keleten avagy konfliktusok új köntösben?

• Bartha-Rigó Márta: Hszi Csin-Ping és a dinasztikus körforgás megállítása

• Tüske László: Legitimáció és „nemzeti párbeszéd” (hiwár watani) a mai Egyiptomban

• N. Rózsa Erzsébet: Tüntetések Iránban, 2022 – Mit jelképez/fed el a hedzsáb?

• Dominik Čisárik: Rhetorical Strategies and Perceptions of Muslims from the Perspective of Antonio de Gouvea During His Travels Through Safavid Persia (1602-1610)

• Jakub Horváth: Religious Landscape of Bosnia and Herzegovina – No room for Dawa?

Darkó Jenő, Fibi Sándor és Madaras László

Fotó:  Lacza Gergely